2019. február 4., hétfő

...hogy mi is az űrszemét és mit tesz az emberiség a kozmikus hulladék eltüntetéséért

Űrszemétnek hívjuk azokat az emberi eredetű tárgyakat, amelyek a világűrben keringenek, de már nem hasznosíthatók. A kozmikus hulladékok leginkább űrállomások, tönkrement műholdak és levált részei, illetve egyéb eszközök, amelyek keringenek a világűrben.


Érdekesség: Az első amerikai űrséta - Gemini–program - alkalmával Edward White fél pár kesztyűje kinn maradt a világűrben és természetesen Föld körüli pályára állt. :)

Edward White 1965. június 23-i űrsétáján


Természetesen a kesztyűnél sokkal komolyabb hulladékok kerülnek azóta is a világűrbe, melyek komoly veszélyt jelentenek a valóban működő eszközökre. Az 1957 óta folyamatosan növekvő kozmikus hulladék mennyiségét nehéz megbecsülni, de az jól mutatja, milyen komoly problémáról van szó, hogy a Nemzetközi Űrállomás pályáját egyre többször kell módosítani az útjába kerülő hulladék miatt.

Az űrszemét mennyiségi alakulása az 1957-1981 közötti időszakban.
 
Az Európai Űrhivatal (ESA) folyamatosan figyeli az űrszemét terjedését, illetve különböző megoldásokat dolgoz ki a mentesítésre. A cél, a hulladékok pályájának módosítása, olyan módon, hogy a Föld légkörébe érve azok megsemmisüljenek. Erre több lehetséges megoldást próbálnak kidolgozni a kutatók a probléma megoldására.
(hálóval befogni, motorral vezérelten eltéríteni, napvitorlával elhúzni...)


Az ESA adatai alapján az egy centiméteresnél nagyobb űrszemét száma meghaladja a 750 ezret! Az ESA szerint prognosztizálható, hogy ez a szám eléri az 1,2 milliót 2030-ra! Az 1 méternél nagyobb hulladékok száma is meghaladja az 5000 darabot. Természetesen nagyon nehéz pontos, vagy megközelítően pontos adatot mondani, mivel minden ország igyekszik titkolni a "saját" űrszemetével kapcsolatos információkat.

A RemoveDebris projekt bemutatása (angol)
 
Ahogy azt InGreen folyórat 2018. évi utolsó számában is olvashatjuk: Az űrhulladék hálóval történő befogását nemrég sikeresen tesztelték. A hálót kezelő, kilövő műhold neve RemoveDebris (az űrszemét angol kifejezése: sapce debris) amely videót is készített a sikeres manőverről. A tervek szerint az így begyűjtött hulladék így a Főld légkörébe érve megsemmisülne.

/// Az InGreen magazin aktuális számait elérheted az Óbudai Egyetem Könyvtárában - Doberdó úti Könyvtár.



További információk a témával kapcsolatosan az Egyetemi Könyvtár állományából: 

Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr : Gondolatok az emberiség jövőjéről, világűrről, kozmikus hatásokról és kapcsolatokról

Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)

Mészáros Ernő: A földi légkör története - Az atomoktól a különleges gázkeverékig
(MERSZ adatbázis)

Aslanov, V. S., & Ledkov, A. S. (2017). Attitude motion of cylindrical space debris during its removal by ion beam
(ProQuest - Scitech Collection)

Gupta, B., & Roy, R. S. (2018). Sustainability of outer space: Facing the challenge of space debris.
(ProQuest - Scitech Collection)

John-Derral Mulholland, & Veillet, C. (2000). A space debris primer for astronomers.
(ProQuest - Scitech Collection)

SANDU, C. et al. A Thermal-Solar System for De-Orbiting of Space Debris. (2018)
(EBSCO - Academic Search Complete)

ZHANG, B.; WANG, Z.; ZHANG, Y. Collision risk investigation for an operational spacecraft caused by space debris. (2017)
(EBSCO - Academic Search Complete)

Salter AW. Space Debris: A Law and Economics Analysis of the Orbital Commons (2016) 
(EBSCO - Academic Search Complete)

Sedelnikov AV. Evaluation of the Level of Microaccelerations on-Board of a Small Satellite Caused by a Collision of a Space Debris Particle with a Solar Panel (2017)
(EBSCO - Academic Search Complete)

Klima R, Bloembergen D, Savani R, Tuyls K, Hennes D, Izzo D. Space Debris Removal: A Game Theoretic Analysis (2016)
(EBSCO - Academic Search Complete)

TALLIS J. Remediating Space Debris.  (2015)
(EBSCO - Academic Search Complete)