Tudjuk, hogyan védekezzünk az interneten – mégsem mindig tesszük. Miért?

Hiába ismerjük a kibertámadások veszélyeit, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy biztonságosan is viselkedünk az interneten. Egy 3144 magyar internetező bevonásával készült, nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a digitális biztonság kulcsa nem pusztán a tudás, hanem az is, hogyan viszonyulunk a veszélyekhez, és mennyire tartjuk fontosnak a saját védelmünket. 

DOI: 10.1016/j.chbr.2026.101377

A kutatás a Gábor Dénes Egyetem égisze alatt zajlott a kutatócsoport tagjai a Debreceni Egyetemről, a Metropolitan Egyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről és az Óbudai Egyetemről érkeztek. 

...mit is tud a mesterséges hasnyálmirigy

Lehetséges-e, hogy egy algoritmus egyszer olyan pontosan szabályozza a vércukorszintünket, ahogyan azt egészséges szervezetünk teszi? A mesterséges hasnyálmirigy fejlesztése éppen erre a kérdésre keresi a választ. A folyamatos glükózmonitorozás, az intelligens inzulinadagolás és a mesterséges intelligencia együttesen új lehetőségeket nyitnak a cukorbetegség kezelésében. De hogyan működik egy ilyen rendszer, és milyen szerepet játszanak fejlesztésében az Óbudai Egyetem kutatói?

A Határtalan Innováció podcast kilencedik epizódjában Kocsis M. Brigitta Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával, villamosmérnökkel, egyetemi tanárral és az MTA doktorával beszélgetett a mesterséges hasnyálmirigy működéséről, a diabéteszkezelés automatizálásáról, valamint azokról a mérnöki és informatikai megoldásokról, amelyek a jövőben biztonságosabbá és kényelmesebbé tehetik a cukorbetegek mindennapjait.

...hogy mit jelent a láthatatlan infrastruktúrák védelme a digitális korban

Egyetlen kibertámadás elegendő lehet ahhoz, hogy megbénuljon a közlekedés, elérhetetlenné váljanak az egészségügyi szolgáltatások, vagy ne tudjunk fizetni a boltban. A modern társadalom működését olyan digitális rendszerek biztosítják, amelyek jelentőségét gyakran csak akkor ismerjük fel, amikor valami meghibásodik. De hogyan védhetjük meg ezeket a rendszereket, és milyen szerepet játszhat ebben a mesterséges intelligencia?

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című tudományos videópodcast-sorozatának nyolcadik epizódjában Kocsis M. Brigitta prof. dr. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével beszélget a kritikus infrastruktúrák sérülékenységéről, a kibertámadások lehetséges következményeiről, a mesterséges intelligencia szerepéről és a kiberbiztonsági szakemberek képzésének jelentőségéről.

Amikor a számok életeket menthetnek | a biostatisztika szerepe az egészségügyben

Hogyan derülhet ki, hogy valóban hatásos-e egy gyógyszer? Mit árulnak el a halálozási statisztikák egy ország egészségi állapotáról? Felismerhetők-e egy közelgő járvány korai jelei az adatokból? És miért nem mindegy, hogyan értelmezzük az egészségünkről szóló statisztikákat?

A Határtalan Innováció, az Óbudai Egyetem tudománykommunikációs podcast-sorozatának hatodik epizódjában Prof. Dr. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának oktatója mutatja be, hogyan válhatnak a sokszor nehezen értelmezhető adatok az orvostudomány és a népegészségügy nélkülözhetetlen eszközeivé.

Mitől lesz egy ház energia-pozitív? – A fenntartható építészet nyomában

Lehet egy épület egyszerre kényelmes, szép, környezetbarát és energiahatékony? Sőt, lehetséges, hogy egy ház több energiát termeljen, mint amennyit felhasznál? És vajon a fenntartható város jövőjét kizárólag új, modern épületek jelentik, vagy éppen Budapest régi bérházainak megőrzésében is komoly lehetőségek rejlenek?

A Határtalan Innováció podcast új epizódja a fenntartható építészet világába kalauzol. A beszélgetés vendégei Dr. Sugár Viktória, az Óbudai Egyetem oktatásért és fenntartható fejlődésért felelős rektorhelyettese, valamint Prof. Dr. Kistelegdi István tanszékvezető egyetemi tanár, a klímadizájn épület- és településtervezési módszertan megalkotója. A beszélgetést Kocsis-M. Brigitta vezeti.

A tudomány nem ér véget a laboratórium ajtajánál

Hogyan válik egy kutatási eredmény a mindennapi életben is érzékelhető innovációvá? Milyen kérdésekkel foglalkoznak ma az Óbudai Egyetem kutatói, és milyen válaszokat adhat a tudomány korunk technológiai, gazdasági és társadalmi kihívásaira?

Elindult az Óbudai Egyetem tudománykommunikációs podcast-sorozata "Határtalan Innováció" címmel, amelyben az egyetem kutatói közérthető formában mutatják be kutatási területüket, legfontosabb eredményeiket, valamint azok gyakorlati és társadalmi jelentőségét.

Határtalan Innováció – ahol a tudomány találkozik a jövővel

Hogyan lesz a vízből üzemanyag? Mitől válhat egy épület energia-pozitívvá? Átvehetik-e robotok az orvosok helyét a műtőben? Mire képes valójában a mesterséges intelligencia? És hogyan segíthet a technológia abban, hogy tovább és jobb életminőségben éljünk?

Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ az Óbudai Egyetem új, tízrészes tudománykommunikációs podcast-sorozata, a Határtalan Innováció.

…létezik okos madáretető!

 

A madarak etetése ősszel és télen mindenki számára hasznos – a maradak a hidegben is táplálékhoz jutnak, az ember pedig gazdagodik a madármegfigyelés élményével. 

 

 

(forrás:tesztarena.hu) 

 

…mi terem a szélfarmon!

 

A szélfarmon elektromos áram „terem” vagyis ez egy olyan terület ahol szélturbinatelep került kialakításra. A telepek részét képezik nem csak  maguk az erőműként funkcionáló turbinák hanem a környezete, a kiszolgáló szervizutak, transzformátorok, vezetékhálózat. A turbinák fenntartható energiaforrásként működnek, elektromos áram előállítására szolgálnak. Megtalálhatók szárazföldön, nagyobb kiterjedésű sík vidékeken és vízparti/partközeli helyeken (tenger, óceán). A legnagyobb ilyen típusú erőművek Kínában találhatók napjainkban.

 

(kép forrás: www.penzcentrum.hu)

... hogy a kaktuszból is készülhet ruha!

 

Miből készülhet növényi textil?

A hagyományos növényi alapanyagok mellett számtalan hétköznapi, közismert növényből vagy növényi részből készülhet textil alapanyag. Szőnyeg- vagy textilszövésre alkalmas lehet a paradicsomhéj, ananászlevél feleslegessé vált maradványai, zöldségmaradványok, a banánfa törzsének szálai, csalán feldolgozott részei, stb. Az élelmiszergyártás melléktermékeinek újrahasznosításából jönnek létre olyan különleges termékek mint citrusalapú italok melléktermékéből született Orange Fiber vagy az eukaliptusz fa forgácsából készült tencel (lyocell). 

 

forrás:www.dm.hu

…mi az okos világítás?

 

Mi az okos világítás? 

 

Olyan újszerű technológia amely megreformálja a világítástechnikát, lehetőséget nyújt a korszerű használatra, legyen az kényelmi,technikai vagy környezetvédelmi szempont. Ezek az eszközök már nem úgy működnek, mint régen amikor beléptünk a szobába és felkapcsoltuk a lámpát. Megkönnyítik,korszerűvé és fenntarthatóvá teszik a világítástechnikát a hétköznapokban is. Távolról irányíthatók, időzíthetőek, állítható a fényük,intenzitásuk és még számtalan kreatív felhasználásra adnak lehetőséget.

 

forrás: www.elektroprofi.hu

A tudományos publikálás csapdái

 A tudományos publikálás csapdái  

 Berek László | Óbudai Egyetem

Az elmúlt két évtized során a tudományos publikálás világa gyökeresen átalakult. Az online publikálás felgyorsította a tudományos eredmények, információk áramlását, és az open access (nyílt hozzáférés) modell révén bárki számára elérhetővé tette a kutatási eredményeket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a predátor folyóiratok, amelyek a tudományos publikálás külsőségeit utánozzák, de valójában nem végeznek szakmai lektorálást, és kizárólag a profitra törekednek.

Mi áll a jelenség hátterében? Miért publikálnak a kutatók predátor vagy predátor gyanús folyóiratokban? Milyen hatása van a jelenségnek az egyén, az intézmény, illetve társadalmi szinten? Mit tehet az egyetem, kutatóhely a kockázat minimalizálása érdekében?

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban

 

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban 

példák egy bakonyi fás legelő vizsgálatából 

 

Gfellner Máté | Óbudai Egyetem

A talaj a táj és a természet szerves része, mégis, amikor a talajtanról mint tudományágról esik szó, gyakran kizárólag a mezőgazdasággal hozzák összefüggésbe. Sokszor pusztán termelő közegként tekintünk rá, miközben alapvetően befolyásolja a táj szerkezetét, meghatározza a vegetáció összetételét, és ezáltal az élőhelyek adottságait is. Közvetlenül és közvetve hatással van az állatvilágra, így az egész ökoszisztéma működésére. Emiatt a talajok alapos megismerése nemcsak a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, hanem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelmi felmérések, kezelések és beavatkozások tervezésében is. A talajtani adatok alapot nyújthatnak élőhelyfelmérésekhez, fenntartási és kezelési tervek kidolgozásához, valamint növényfajok és talajlakó állatfajok áttelepítéséhez.

E szemlélet jegyében született meg egy geoinformatikai alapokra épülő, természetvédelmi célokat szolgáló talajtérképezési kutatás, amely a digitális domborzatmodellek, a térinformatika és a talajtani vizsgálatok összekapcsolására épült. A vizsgálat témája: „Domborzatmodell-alapú digitális talajtérképezés a Zirc-Aklipusztai fás legelő területén”.

A kutatási terület kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy természetvédelmi szempontból jelentős, talajtani szempontból pedig változatos adottságokkal rendelkezzen. A Magas-Bakony kistáj területén fekvő, mintegy 105 hektáros fás legelő és közvetlen környezete ilyen feltételeknek felelt meg. A vizsgált területet északról erdők, délről szántóföldek határolják, tengerszint feletti magassága 400 és 490 méter között változik.

1. Ábra: A kijelölt mintavételi terület