A madarak etetése ősszel és télen mindenki számára hasznos – a maradak a hidegben is táplálékhoz jutnak, az ember pedig gazdagodik a madármegfigyelés élményével.
(forrás:tesztarena.hu)
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának tudományos-ismeretterjesztő oldala.
A madarak etetése ősszel és télen mindenki számára hasznos – a maradak a hidegben is táplálékhoz jutnak, az ember pedig gazdagodik a madármegfigyelés élményével.
(forrás:tesztarena.hu)
A szélfarmon elektromos áram „terem” vagyis ez egy olyan terület ahol szélturbinatelep került kialakításra. A telepek részét képezik nem csak maguk az erőműként funkcionáló turbinák hanem a környezete, a kiszolgáló szervizutak, transzformátorok, vezetékhálózat. A turbinák fenntartható energiaforrásként működnek, elektromos áram előállítására szolgálnak. Megtalálhatók szárazföldön, nagyobb kiterjedésű sík vidékeken és vízparti/partközeli helyeken (tenger, óceán). A legnagyobb ilyen típusú erőművek Kínában találhatók napjainkban.
(kép forrás: www.penzcentrum.hu)
Miből készülhet növényi textil?
A hagyományos növényi alapanyagok mellett számtalan hétköznapi, közismert növényből vagy növényi részből készülhet textil alapanyag. Szőnyeg- vagy textilszövésre alkalmas lehet a paradicsomhéj, ananászlevél feleslegessé vált maradványai, zöldségmaradványok, a banánfa törzsének szálai, csalán feldolgozott részei, stb. Az élelmiszergyártás melléktermékeinek újrahasznosításából jönnek létre olyan különleges termékek mint citrusalapú italok melléktermékéből született Orange Fiber vagy az eukaliptusz fa forgácsából készült tencel (lyocell).
forrás:www.dm.hu
Mi az okos világítás?
Olyan újszerű technológia amely megreformálja a világítástechnikát, lehetőséget nyújt a korszerű használatra, legyen az kényelmi,technikai vagy környezetvédelmi szempont. Ezek az eszközök már nem úgy működnek, mint régen amikor beléptünk a szobába és felkapcsoltuk a lámpát. Megkönnyítik,korszerűvé és fenntarthatóvá teszik a világítástechnikát a hétköznapokban is. Távolról irányíthatók, időzíthetőek, állítható a fényük,intenzitásuk és még számtalan kreatív felhasználásra adnak lehetőséget.
forrás: www.elektroprofi.hu
A tudományos publikálás csapdái
Az elmúlt két évtized során a tudományos publikálás világa gyökeresen átalakult. Az online publikálás felgyorsította a tudományos eredmények, információk áramlását, és az open access (nyílt hozzáférés) modell révén bárki számára elérhetővé tette a kutatási eredményeket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a predátor folyóiratok, amelyek a tudományos publikálás külsőségeit utánozzák, de valójában nem végeznek szakmai lektorálást, és kizárólag a profitra törekednek.
Mi áll a jelenség hátterében? Miért publikálnak a kutatók predátor vagy predátor gyanús folyóiratokban? Milyen hatása van a jelenségnek az egyén, az intézmény, illetve társadalmi szinten? Mit tehet az egyetem, kutatóhely a kockázat minimalizálása érdekében?
A talaj a táj és a természet szerves része, mégis, amikor a talajtanról mint tudományágról esik szó, gyakran kizárólag a mezőgazdasággal hozzák összefüggésbe. Sokszor pusztán termelő közegként tekintünk rá, miközben alapvetően befolyásolja a táj szerkezetét, meghatározza a vegetáció összetételét, és ezáltal az élőhelyek adottságait is. Közvetlenül és közvetve hatással van az állatvilágra, így az egész ökoszisztéma működésére. Emiatt a talajok alapos megismerése nemcsak a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, hanem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelmi felmérések, kezelések és beavatkozások tervezésében is. A talajtani adatok alapot nyújthatnak élőhelyfelmérésekhez, fenntartási és kezelési tervek kidolgozásához, valamint növényfajok és talajlakó állatfajok áttelepítéséhez.
E szemlélet jegyében született meg egy geoinformatikai alapokra épülő, természetvédelmi célokat szolgáló talajtérképezési kutatás, amely a digitális domborzatmodellek, a térinformatika és a talajtani vizsgálatok összekapcsolására épült. A vizsgálat témája: „Domborzatmodell-alapú digitális talajtérképezés a Zirc-Aklipusztai fás legelő területén”.
Félrevezető folyóiratmetrikák a tudományos kommunikációban
A folyóiratok értékelése, besorolása fontos információ a kutatási eredmények publikálásakor. A különböző folyóiratmetrikákkal a kutatóknak tisztában kell lenniük, hogy a megfelelő kiadványt találják meg a publikálandó anyaghoz. Az nem elegendő, ha az adott folyóirat szakterületi, tudományterületi besorolásával tisztában vagyunk, azt is fel kell mérnünk, hogy az adott folyóirat milyen szinten áll, mennyire elismert a maga szakterületén.
Nemzetközi szinten a folyóiratok minősítésére a Clarivate és a Scimago felületein találunk releváns információt. Természetesen vannak más platformok és adatbázisok, de itt találhatók a tudományos élet magasan jegyzett folyóiratai.
Ezzel szemben a félrevezető folyóiratmetrikák olyan, gyakran áltudományos célokat szolgáló mutatók, amelyek látszólag a tudományos folyóiratok vagy cikkek minőségét és hatását hivatottak mérni, valójában azonban nem megbízhatóak, nem átláthatók, és nem alkalmaznak tudományosan megalapozott módszertant. Mindezen tevékenységük segíti a predátor folyóiratok és kiadók hálózatának működését.
A már 32 éve működő csillagászati műholdnak számtalan az előtt nem látott felvételt köszönhet a világ. Ez úttal is egy lenyűgöző csillagpárost örökített meg. A képen látható két fényes csillag egyike a középpontban lévő V 372 Orionis, a ball felső sarokban pedig ennek kísérő csillaga látható.
A legfrissebb mérések szerint az Antarktisz jegének mérete ismét negatív rekordot döntött. Ez év február 23-án a nyári jégtakaró már csak, mint egy 1,91 millió négyzet kilométerre tehető.
Az idei évben kezdik el építeni Európa legnagyobb napelemparkját. A romániai Arad megyében, Nagypél és Ottlaka települések között fog megvalósulni a 800 milliós eurós beruházás.
Az amerikai hadsereg nemrégiben tartotta meg legújabb, fejlesztés alatt álló drónjának első teszt repülését. Ez úttal egy a hadsereg és a "General Atomics Auronautical System" nevű cég által tervezett propelleres drónról van szó.
Az első színes röntgen felvételt 2018-ban készítették, amely a már mindenki által ismert hagyományos röntgen felvételekkel szemben, a röntgen fotonok változó energiaszintjeinek jelölésére is képes így adva meg a vizsgált testrész különböző szöveteinek színét.
2022 november 16.-án indult útjára a NASA "Artemis-1' missziója. A küldetésben résztvevő Orion hordozó célja a Hold-körüli pályára állás. Ennek távlati célja, hogy újból ember léphessen a Holdra. Az űrhajó adatokokat fog gyűjteni a Hold körüli pályára állását követően ez után azokkal visszatér a Földre.