Tudjuk, hogyan védekezzünk az interneten – mégsem mindig tesszük. Miért?

Hiába ismerjük a kibertámadások veszélyeit, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy biztonságosan is viselkedünk az interneten. Egy 3144 magyar internetező bevonásával készült, nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a digitális biztonság kulcsa nem pusztán a tudás, hanem az is, hogyan viszonyulunk a veszélyekhez, és mennyire tartjuk fontosnak a saját védelmünket. 

DOI: 10.1016/j.chbr.2026.101377

A kutatás a Gábor Dénes Egyetem égisze alatt zajlott a kutatócsoport tagjai a Debreceni Egyetemről, a Metropolitan Egyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről és az Óbudai Egyetemről érkeztek. 

...hogyan lesz egy egyetemi kutatásból életmentő orvostechnológiai fejlesztés?

Miért van szükség mérnökökre az orvostudományban, és hogyan segíthetnek a virtuális betegek a jövő egészségügyének fejlesztésében? Az Óbudai Egyetemen olyan innovációs ökoszisztéma épül, amely összekapcsolja a tudományos kutatást, a mérnöki fejlesztéseket, az egészségügyet és az üzleti világot. A cél, hogy a laboratóriumokban megszülető ötletekből valódi, a betegek gyógyítását segítő megoldások szülessenek.

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című podcastjének újabb epizódjában Kocsis M. Brigitta Dr. Szigeti Gyula Péterrel, orvoskutatóval, egyetemi docenssel, innovációs szakemberrel és tudományirányítóval beszélgetett az egyetemi innováció jövőjéről.

A beszélgetés középpontjában az orvostechnológiai fejlesztések, a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai, a kutatási eredmények hasznosításának kihívásai, valamint az Óbudai Egyetem innovációs stratégiája állt.

De szó esett egy olyan kérdésről is, amely sokszor háttérbe szorul a tudományos eredmények mellett: hogyan tudják a kutatók közérthetően és hitelesen bemutatni munkájuk jelentőségét a társadalom számára?

...hogy az AI nem csak chat?

Mi lenne, ha egy mezőgazdasági robotnak elég lenne annyit mondanunk, hogy vigyen vizet az állatoknak, és az önállóan megtervezné a szükséges lépéseket? Vagy ha egy mesterséges intelligencia néhány perc alatt feldolgozná azt a tudományos szakirodalmat, amelynek áttekintése korábban napokig tartott? A nagy nyelvi modellek ma már jóval többre képesek egyszerű beszélgetésnél. De vajon valóban értik, amit mondunk nekik, és mennyire bízhatunk a válaszaikban?

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című podcastjének „Nem csak chat” epizódjában Kocsis M. Brigitta három vendéggel beszélgetett a mesterséges intelligencia legizgalmasabb alkalmazási lehetőségeiről.

A beszélgetés résztvevői Dr. Zrubka Zsombor, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója, Horti Dániel, az egyetem robotikai kutatásaiban részt vevő kutató, valamint Rónai Dániel, az Excellence Óbuda Kiválósági Ösztöndíjprogram résztvevője voltak.

A beszélgetés során szó esett a nagy nyelvi modellek működéséről, a természetes nyelven irányítható robotokról, az orvostudományi kutatásokról, az MI biztonsági kockázatairól, a tudományos munka átalakulásáról és arról is, milyen készségekre lesz szükségünk a mesterséges intelligencia korában.

...hogy hol tart a robotsebészet!

Képzeljünk el egy műtőt, ahol a sebész nem közvetlenül a beteg mellett áll, hanem egy konzol előtt ülve, háromdimenziós képernyő segítségével irányítja a műtéti eszközöket. A robot mozdulatai rendkívül precízek, a mesterséges intelligencia pedig képes elemezni a beavatkozás során keletkező adatokat, felismerni a lehetséges hibákat, és támogatni az orvos döntéseit. Tudományos fantasztikumnak hangzik? Pedig a robotasszisztált sebészet már ma is valóság. De vajon eljuthatunk odáig, hogy a robotok teljesen önállóan végezzenek műtéteket?

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című podcastjének újabb epizódjában Kocsis M. Brigitta három kutatóval beszélgetett a robotsebészet fejlődéséről, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásairól és a jövő műtőinek lehetőségeiről.

A beszélgetés vendégei Prof. Dr. Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem professzora, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ kutatócsoport-vezetője, Dr. Levendovszky Renáta, a központ posztdoktori kutatója és a Neumann János Informatikai Kar egyetemi adjunktusa, valamint Lukács Eszter, a központ kutatója és PhD-hallgatója voltak. A beszélgetésből kiderül, hogyan alakítják át a robotok a sebészek munkáját, milyen lehetőségeket kínál a műtéti adatok elemzése, és miért marad nélkülözhetetlen az emberi szakértelem a legfejlettebb technológiák mellett is.

...hogyan lesz a vízből üzemanyag?

Mi lenne, ha a nyári napsütés energiáját eltárolhatnánk télire? Ha a vízből olyan üzemanyagot állíthatnánk elő, amelynek felhasználásakor nem keletkezik szén-dioxid? És ha a jövő buszai, vonatai vagy akár ipari létesítményei hidrogénnel működnének? Mindez már nem pusztán tudományos elképzelés: a hidrogéntechnológia fejlesztése Magyarországon, az Óbudai Egyetemen is zajlik.

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című podcastjének újabb epizódjában Kocsis M. Brigitta Dr. Szén Istvánnal, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ hidrogénkutatásért felelős igazgatójával beszélgetett a zöld hidrogén lehetőségeiről, az energiatárolás jövőjéről és az egyetemen zajló innovatív kutatásokról.

A beszélgetésből kiderül, miért lehet a hidrogén az energiabiztonság egyik fontos eszköze, milyen akadályok állnak még a széles körű alkalmazása előtt, és milyen kézzelfogható eredményeket értek el már most a magyar kutatók.

...mit is tud a mesterséges hasnyálmirigy

Lehetséges-e, hogy egy algoritmus egyszer olyan pontosan szabályozza a vércukorszintünket, ahogyan azt egészséges szervezetünk teszi? A mesterséges hasnyálmirigy fejlesztése éppen erre a kérdésre keresi a választ. A folyamatos glükózmonitorozás, az intelligens inzulinadagolás és a mesterséges intelligencia együttesen új lehetőségeket nyitnak a cukorbetegség kezelésében. De hogyan működik egy ilyen rendszer, és milyen szerepet játszanak fejlesztésében az Óbudai Egyetem kutatói?

A Határtalan Innováció podcast kilencedik epizódjában Kocsis M. Brigitta Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával, villamosmérnökkel, egyetemi tanárral és az MTA doktorával beszélgetett a mesterséges hasnyálmirigy működéséről, a diabéteszkezelés automatizálásáról, valamint azokról a mérnöki és informatikai megoldásokról, amelyek a jövőben biztonságosabbá és kényelmesebbé tehetik a cukorbetegek mindennapjait.

...hogy mit jelent a láthatatlan infrastruktúrák védelme a digitális korban

Egyetlen kibertámadás elegendő lehet ahhoz, hogy megbénuljon a közlekedés, elérhetetlenné váljanak az egészségügyi szolgáltatások, vagy ne tudjunk fizetni a boltban. A modern társadalom működését olyan digitális rendszerek biztosítják, amelyek jelentőségét gyakran csak akkor ismerjük fel, amikor valami meghibásodik. De hogyan védhetjük meg ezeket a rendszereket, és milyen szerepet játszhat ebben a mesterséges intelligencia?

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című tudományos videópodcast-sorozatának nyolcadik epizódjában Kocsis M. Brigitta prof. dr. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével beszélget a kritikus infrastruktúrák sérülékenységéről, a kibertámadások lehetséges következményeiről, a mesterséges intelligencia szerepéről és a kiberbiztonsági szakemberek képzésének jelentőségéről.

Amikor a számok életeket menthetnek | a biostatisztika szerepe az egészségügyben

Hogyan derülhet ki, hogy valóban hatásos-e egy gyógyszer? Mit árulnak el a halálozási statisztikák egy ország egészségi állapotáról? Felismerhetők-e egy közelgő járvány korai jelei az adatokból? És miért nem mindegy, hogyan értelmezzük az egészségünkről szóló statisztikákat?

A Határtalan Innováció, az Óbudai Egyetem tudománykommunikációs podcast-sorozatának hatodik epizódjában Prof. Dr. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának oktatója mutatja be, hogyan válhatnak a sokszor nehezen értelmezhető adatok az orvostudomány és a népegészségügy nélkülözhetetlen eszközeivé.

Mitől lesz egy ház energia-pozitív? – A fenntartható építészet nyomában

Lehet egy épület egyszerre kényelmes, szép, környezetbarát és energiahatékony? Sőt, lehetséges, hogy egy ház több energiát termeljen, mint amennyit felhasznál? És vajon a fenntartható város jövőjét kizárólag új, modern épületek jelentik, vagy éppen Budapest régi bérházainak megőrzésében is komoly lehetőségek rejlenek?

A Határtalan Innováció podcast új epizódja a fenntartható építészet világába kalauzol. A beszélgetés vendégei Dr. Sugár Viktória, az Óbudai Egyetem oktatásért és fenntartható fejlődésért felelős rektorhelyettese, valamint Prof. Dr. Kistelegdi István tanszékvezető egyetemi tanár, a klímadizájn épület- és településtervezési módszertan megalkotója. A beszélgetést Kocsis-M. Brigitta vezeti.

A tudomány nem ér véget a laboratórium ajtajánál

Hogyan válik egy kutatási eredmény a mindennapi életben is érzékelhető innovációvá? Milyen kérdésekkel foglalkoznak ma az Óbudai Egyetem kutatói, és milyen válaszokat adhat a tudomány korunk technológiai, gazdasági és társadalmi kihívásaira?

Elindult az Óbudai Egyetem tudománykommunikációs podcast-sorozata "Határtalan Innováció" címmel, amelyben az egyetem kutatói közérthető formában mutatják be kutatási területüket, legfontosabb eredményeiket, valamint azok gyakorlati és társadalmi jelentőségét.

Határtalan Innováció – ahol a tudomány találkozik a jövővel

Hogyan lesz a vízből üzemanyag? Mitől válhat egy épület energia-pozitívvá? Átvehetik-e robotok az orvosok helyét a műtőben? Mire képes valójában a mesterséges intelligencia? És hogyan segíthet a technológia abban, hogy tovább és jobb életminőségben éljünk?

Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ az Óbudai Egyetem új, tízrészes tudománykommunikációs podcast-sorozata, a Határtalan Innováció.

…létezik okos madáretető!

 

A madarak etetése ősszel és télen mindenki számára hasznos – a maradak a hidegben is táplálékhoz jutnak, az ember pedig gazdagodik a madármegfigyelés élményével. 

 

 

(forrás:tesztarena.hu) 

 

…mi terem a szélfarmon!

 

A szélfarmon elektromos áram „terem” vagyis ez egy olyan terület ahol szélturbinatelep került kialakításra. A telepek részét képezik nem csak  maguk az erőműként funkcionáló turbinák hanem a környezete, a kiszolgáló szervizutak, transzformátorok, vezetékhálózat. A turbinák fenntartható energiaforrásként működnek, elektromos áram előállítására szolgálnak. Megtalálhatók szárazföldön, nagyobb kiterjedésű sík vidékeken és vízparti/partközeli helyeken (tenger, óceán). A legnagyobb ilyen típusú erőművek Kínában találhatók napjainkban.

 

(kép forrás: www.penzcentrum.hu)