A tudományos publikálás csapdái
Az elmúlt két évtized során a tudományos publikálás világa gyökeresen átalakult. Az online publikálás felgyorsította a tudományos eredmények, információk áramlását, és az open access (nyílt hozzáférés) modell révén bárki számára elérhetővé tette a kutatási eredményeket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a predátor folyóiratok, amelyek a tudományos publikálás külsőségeit utánozzák, de valójában nem végeznek szakmai lektorálást, és kizárólag a profitra törekednek.
Mi áll a jelenség hátterében? Miért publikálnak a kutatók predátor vagy predátor gyanús folyóiratokban? Milyen hatása van a jelenségnek az egyén, az intézmény, illetve társadalmi szinten? Mit tehet az egyetem, kutatóhely a kockázat minimalizálása érdekében?
Mi a probléma lényege?
A
„publish or perish” („publikálj vagy tűnj el”) nyomása miatt sok kutató
kényszerhelyzetbe kerül: minél gyorsabban kell megjelentetni
eredményeit, amelynek legfőbb okai a kutatói előmenetel követelményei
vagy a doktori fokozat megszerzése, illetve különböző pályázati
kötelezettségek. A predátor folyóiratok pedig kihasználják a helyzetet:
gyors megjelenést, nemzetközi láthatóságot és alacsony cikkeljárási
díjat ígérnek, miközben elmarad a valódi tudományos ellenőrzés.
- Egyéni, kutatói szinten: a kutató tudományos hitelessége és előmenetele sérülhet. A predátor folyóiratban megjelent cikk nem számít valódi tudományos teljesítménynek és rontja a szerző megítélését.
- Intézményi szinten: az egyetemek és kutatóintézetek tudományos mutatói torzulnak, ha predátor publikációk is bekerülnek a teljesítménymérésbe. Ez a nemzetközi rangsorokban és az állami finanszírozásban is hátrányt jelenthet.
- Társadalmi szinten: a predátor folyóiratokban megjelent ellenőrizetlen vagy egyenesen hamis kutatási eredmények félrevezető információként terjedhetnek a médiában és a közösségi oldalakon, hozzájárulva az áltudományos nézetek és összeesküvés-elméletek terjedéséhez.
- publikációs kényszer és intézményi teljesítménymérések,
- anyagi ösztönzők (publikációs díjak, kutatói prémiumok),
- gyors megjelenés iránti igény,
- tapasztalatlanság, tájékozatlanság az online tudományos kommunikációban,
- félrevezető információk (félrevezető folyóiratmetrikák, hamis adatbázisok).
Fontos lépés továbbá intézményi publikációs ellenőrző rendszerek kialakítása, amelyek segítségével a benyújtott kéziratok és a választott folyóiratok előzetesen ellenőrizhetők, például hogy szerepelnek-e a hiteles nemzetközi adatbázisokban, mint a Scopus, a Web of Science vagy a DOAJ. Az intézményeknek emellett kutatói támogatást és tanácsadást is biztosítaniuk kell, hogy enyhítsék a „publish or perish” nyomást. Ennek része lehet a reális publikációs tervek kidolgozása, a mentorálás és a minőségi célkitűzések támogatása a szervezeti egységek és egyéni kutatók számára.
A publikációk minőségének monitorozása az intézményi reputáció megőrzésének kulcsa, hiszen a predátor folyóiratokban megjelenő cikkek nem számítanak bele a tudományos teljesítmény értékelésébe, így hátráltathatják az egyetem nemzetközi rangsorokban való előrelépését. Végül, de nem utolsósorban, javasolt egy publikációs etikai kódex bevezetése, amely egyértelműen rögzíti a hiteles folyóiratokban való megjelenés követelményét, és tiltja a predátor kiadványokban történő publikálást. Az ilyen irányelvek hosszú távon hozzájárulnak a tudományos közösség hitelességének megőrzéséhez és az egyetemi minőségbiztosítás erősítéséhez.
A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024-2.1.1 kódszámú egyetemi Kutatói Ösztöndíj programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Kapcsolódó szakirodalom:
- Berek László: Predátor folyóiratok és félrevezető mérőszámok - ne hagyd, hogy becsapjanak!. In: Biztonságtudományi Szemle. VI. évf. 2. sz. pp. 1-12. (2024)
- Demir, S. B.: Predatory journals: Who publishes in them and why? Journal of Informetrics, 12(4), 1296-1311. (2018) https://doi.org/10.1016/j.joi.2018.10.008,
- Kurt, S.: Why do authors publish in predatory journals? Learned Publishing, 31(2), 141-147. (2018) https://doi.org/10.1002/leap.1150
- Gutierrez, F. R. S., Beall, J., Forero, D. A.: Spurious alternative impact factors: The scale of the problem from an academic perspective. BioEssays, 37(5), 474-476. 2015. https://doi.org/10.1002/bies.201500011
- Frandsen, T. F.: Why do researchers decide to publish in questionable journals? A review of the literature. Learned Publishing, 32(1), 57-62. (2019) https://doi.org/10.1002/leap.1214
- Cortegiani, A., Manca, A., Giarratano, A.: Predatory journals and conferences: Why fake counts. Current Opinion in Anaesthesiology, 33(2), 192-197. (2020) https://doi.org/10.1097/ACO.0000000000000829
- Nielsen, P., & Davison, R. M.: Predatory journals: A sign of an unhealthy publish or perish game? Information Systems Journal, 30(4), 635-638. https://doi.org/10.1111/isj.12289
- Berek László: A decade of predatory journals with an overview of the literature. In: Transactions on Advanced Research XVIII. évf. 1. szám. pp. 4-8. (2022)
- Berek László: Researcher’s choice or just a necessity? The consequences of publishing in a predatory journal. In: Interdisciplinary Description Of Complex Systems XXI. évf. 4. szám. pp. 324-332. (2023)
- Berek László: How to Identify Predatory Journals? An Idea of an Expert System. In: Transactions on Advanced Research XVI. évf. 2. szám. pp. 3-6. (2020)
