Félrevezető folyóiratmetrikák a tudományos kommunikációban

 Félrevezető folyóiratmetrikák a tudományos kommunikációban 

 

Berek László | Óbudai Egyetem

A folyóiratok értékelése, besorolása fontos információ a kutatási eredmények publikálásakor. A különböző folyóiratmetrikákkal a kutatóknak tisztában kell lenniük, hogy a megfelelő kiadványt találják meg a publikálandó anyaghoz. Az nem elegendő, ha az adott folyóirat szakterületi, tudományterületi besorolásával tisztában vagyunk, azt is fel kell mérnünk, hogy az adott folyóirat milyen szinten áll, mennyire elismert a maga szakterületén.

Nemzetközi szinten a folyóiratok minősítésére a Clarivate és a Scimago felületein találunk releváns információt. Természetesen vannak más platformok és adatbázisok, de itt találhatók a tudományos élet magasan jegyzett folyóiratai.

Ezzel szemben a félrevezető folyóiratmetrikák olyan, gyakran áltudományos célokat szolgáló mutatók, amelyek látszólag a tudományos folyóiratok vagy cikkek minőségét és hatását hivatottak mérni, valójában azonban nem megbízhatóak, nem átláthatók, és nem alkalmaznak tudományosan megalapozott módszertant. Mindezen tevékenységük segíti a predátor folyóiratok és kiadók hálózatának működését.

A hiteles és a predátor folyóiratok közötti alapvető különbség a peer-review, a lektorálási gyakorlat minőségében, pontosabban meglétében/nem meglétében rejlik. A predátor folyóiratok megkerülik a valódi szakmai bírálatot, vagy csak felszínes ellenőrzést alkalmaznak, és a tudományos érték helyett a profitmaximalizálást helyezik előtérbe. Ezek a kiadványok gyakran kétes tudományos értékű cikkeket közölnek, amelyek sok esetben pusztán az APC-díj befizetése miatt kerülnek elfogadásra.

A predátor folyóiratok és kiadók a megtévesztéshez alkalmazott, egyik legfontosabb eszköze a hamis metrikák alkalmazása. Számos olyan félrevezető tudományos mérőszám létezik, amelyet a tudományos közösség, különösen a kezdő kutatók nem ismernek. A nemzetközi szakirodalomban is évről-évre egyre több kutatás foglalkozik a predátor folyóiratok kérdésével, illetve a jelenség tudományos kommunikációra gyakorolt hatásával.

1. ábra Predátor folyóiratokkal kapcsolatos publikációk | WoS és Scopus

 

 A hamis folyóiratmetrikák külön weboldalon létrehozott „adatbázisok”, amelyek azt a látszatot keltik, mintha egy a minőséget vizsgáló, a tudományos értékeket hitelesítő rendszerről lenne szó. A legtöbb esetben ezek a metrikák megpróbálják lemásolni – persze csak külsőre – hiteles metrikák jellemzőit. A megtévesztés azon alapul, hogy például a Clarivate cég Impact Factor mérőszámához nagyon hasonló elnevezést találnak ki. (Global Impact Factor, Universal Impact Factor, Research Journal Impact Factor…) [88] Különböző tudományterületen születtek már publikációk, hogy a kutatók figyelmét felhívják a félrevezető folyóirat mérőszámokra. 

 Az első tényleges lépés Jeffrey Beall nevéhez kötődik, ahogy a predátor folyóiratok első fekete listájának megalkotása is. Az amerikai kutató, könyvtáros adatbázist épített azon megkérdőjelezhető folyóirat mérőszámokról, amelyekkel a predátor folyóiratok és kiadók kutatása során találkozott. Ez a mai napig elérhető online, de az utolsó frissítés 2019-ben történt. Kutatásom során gyakran találkoztam ezekkel a metrikákkal és egyik célkitűzésem volt ezek vizsgálata: ahogy a predátor folyóiratok besorolása, úgy a félrevezető mérőszámok sem egyértelműen meghatározható entitások az online tudományos kommunikáció világában.  

 A hamis metrikák alapvető jellemzői: 

• A mérőszám weblapja nem ad információt a cégről, illetve azokról a „szakértőkről”, akik a méréseket elvégzik, akik a módszertant kidolgozták, felügyelik. 
• A mérőszám kalkulációjának módszertanának leírása nem található meg a honlapon, illetve minimális, felületes információt találunk vagy egyszerűen tudományosan nem megalapozott.  
• Az évről-évre vezetett mérések eredményeiből az látszik, hogy mindegyik folyóirat értéke növekszik, egyik sem csökken. 
• A mérés során a GoogleScholar indexelt adatait használja. 
• Megtévesztő elnevezést használ a metrika.

Forrester, N.: I’m worried I’ve been contacted by a predatory publisher Nature (2024) https://doi.org/10.1038/d41586-024-01437-2

A hamis, nem megalapozott folyóiratmetrikákat három cél vezérli: 

• Predátor folyóiratok weboldalán való megjelenéssel megerősíteni a kiadvány hitelességének látszatát. A tapasztalatlan kutató azt látja a folyóirat oldalán, hogy egy külső rangsorban a kiadvány jelentős értékkel szerepel. Persze a hamis metrika elnevezése csak rásegít a félrevezetésre, ami leginkább valamilyen ismert metrika nevére utal. Amennyiben a kutató rákattint a linkre, az elvezet a forrás oldalára, ahol láthatja, hogy valóban ott szerepel egy rangsorban, indexelten a kiadvány. 
• A metrika által indexelt folyóiratok címe, elnevezése többször fordul elő, különböző oldalakon, ezzel a keresőrendszerek találati listáiban előrébb kerül egy-egy kereséskor. 
• Sokszor ezek a metrikák külön díjat számítanak fel a folyóiratok szerkesztőségének az indexelés, illetve a mérés elvégzéséért. Ezek a díjak vonatkozhatnak egyszeri kalkulációra, illetve előfizetés jelleggel éves befizetendő összegek is lehetnek. 

    A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024-2.1.1 kódszámú  egyetemi Kutatói Ösztöndíj programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 Kapcsolódó szakirodalom:

1. Berek László: Predátor folyóiratok és félrevezető mérőszámok - ne hagyd, hogy becsapjanak!. In: Biztonságtudományi Szemle. VI. évf. 2. sz. pp. 1-12. (2024) 
2. Teixeira da Silva, J. A.: CiteScore: Risk of copy-cat, fake and misleading metrics. Scientometrics, 126(2), 1859-1862. 2021. https://doi.org/10.1007/s11192-020-03791-0 Dadkhah, M., Rahimnia, F., 
3. Memon, A. R.: (2022). How frequent is the use of misleading metrics? A case study of business journals. Serials Librarian, 83(2), 197-204. 2022. https://doi.org/10.1080/0361526X.2022.2145414 
4. Gutierrez, F. R. S., Beall, J., Forero, D. A.: Spurious alternative impact factors: The scale of the problem from an academic perspective. BioEssays, 37(5), 474-476. 2015. https://doi.org/10.1002/bies.201500011
5. Teixeira da Silva, J. A, Memon, A. R.: CiteScore: A cite for sore eyes, or a valuable, transparent metric? Scientometrics, 111(1), 553-556. 2017. https://doi.org/10.1007/s11192-017-2250-0
6. Dadkhah, M., Borchardt, G., Lagzian, M., Bianciardi, G.: Academic journals plagued by bogus impact factors. Publishing Research Quarterly, 33(2), 183-187. 2017. https://doi.org/10.1007/s12109-017-9509-4
7. Beall's List of Potential Predatory Journals and Publishers: Misleading Metrics. 2019. https://beallslist.net/misleading-metrics/ 
8. Berek László: A decade of predatory journals with an overview of the literature. In: Transactions on Advanced Research XVIII. évf. 1. szám. pp. 4-8. (2022) 
9. Berek László: Researcher’s choice or just a necessity? The consequences of publishing in a predatory journal. In: Interdisciplinary Description Of Complex Systems XXI. évf. 4. szám. pp. 324-332. (2023)
10. Berek László: How to Identify Predatory Journals? An Idea of an Expert System. In: Transactions on Advanced Research XVI. évf. 2. szám. pp. 3-6. (2020)