2019. március 25., hétfő

...hogy mi a helyzet a mesterséges esőkkel!

Az emberiség ősidőktől kezdve befolyásolni akarta az időjárást. Ebben a bejegyzésünkben nem az esőtáncról fogunk írni... inkább ugorjunk a 20. századra!


Korábban az elsődleges cél az volt, hogy a növények, a termények ne pusztuljanak ki a szárazságtól. Mára természetesen egyéb okok is szerepelnek az időjárás módosítás kutatásában: a pusztító természeti jelenségek kezelése, illetve a globális felmelegedés hatásainak enyhítése.


Az időjárás befolyásolásának tényleges kutatása nagyjából 80 éves múltra tekinthet vissza. A mesterséges eső előállításának kérdésével már az 1940-es években elkezdett foglalkozni a General Electric. Kevesen tudják, hogy a kutatásban az író Kurt Vonnegut testvére, Bernard Vonnegut is részt vett.

Vincent Schaefer és Bernard Vonnegut
A GE-nél már a 40-es években kísérleteztek az időjárás módosításával!

Hosszú ideig nem voltak publikusak az időjárás módosításával kapcsolatos kutatások. Sokak szerint ma sem hoznak nyilvánosságra minden erre irányuló kísérletet... Persze egyre kevésbé lehet titokban tartani ezeket a törekvéseket.

///   A Pekingi olimpián a kínai szervezők komoly felszereltséggel (repülőgépek, rakéták, töltetek) készültek a viharfelhők és egyéb, a sportrendezvények biztonságát veszélyeztető időjárási események befolyásolására.   ///

Ami biztos, hogy a időjárás-befolyásolás jelenleg legfontosabb két iránya az
eső előidézése, illetve a viharok elterelésére irányul. A két legfőbb eljárás 
pedig a felhővetés és a lézeres befolyásolás.

Felhővetés 
(forrás: The North American Weather Modification Council)

///    Van már cég, amely jó pénzért biztosítja egy-egy konkrét napra, hogy ne essen eső. Kinek, mennyit ér meg, hogy az esküvőjén biztosan süssön a nap? (forrás)  ///

Felhővetéskor olyan vegyi anyagokat (ezüst-jodid vagy szilárd) juttatnak a légkörbe, amely hatására páralecsapódás, vízgőz-képződés kezdődik. Ennek hatására pedig esőcseppek keletkeznek!

Mesterséges eső előidézése...

Az időjárás-befolyásolás okozta környezeti károk vizsgálata már az 1990-es években elindult. Egyértelmű bizonyítékkal eddig még nem szolgált a tudomány... illetve nyilvánosságra nem került ezzel kapcsolatos negatív eredmény...
de természetesen sok olyan kutató van, aki kételkedik a felhővetés és az időjárás módosítás biztonságában.

Arról nem is beszélve, hogy - nem csak - ebből következően újabb és újabb összeesküvés elméletek látnak napvilágot.


A bejegyzés a következő források nyomán készült:

Nagy Adrienn: Időjárás módosítás mesterségesen. In:EcoLounge
Esőcsinálók: nem sci-fi az időjárás módosítás. In: Piac&Profit
Kriston László: Mesterségesen változtatható az időjárás? In: Piac&Profit
Tomas Kellner: The Weather Men: How Kurt Vonnegut’s Brother Tried To “Abolish The Evil Effects” Of Hurricanes With Science. In: GE Reports.


Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.


Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)

Ed Darack: Weaponizing Weather: The Top Secret History of Weather ModificationIn: Weatherwise, (2019)
/Taylor & Francis Online/

Murakami, H.: Using vapor generation equipment to create artificial rain: TheDesign and function of a new system. In: Journal of Basic & Applied Sciences, (2013)
/ProQuest SciTech Premium Collection/

Morrison, A. E., Siems, S. T., & Manton, M. J.: On a natural environment for glaciogenic cloud seeding. In: Journal of Applied Meteorology and Climatology, (2013)
/ProQuest SciTech Premium Collection/

Uric, M., & Janc, D.: The spatial distribution of deposited seeding material in the earth boundary layer during weather modification. In: Meteorology and Atmospheric Physics, (2012)
/ProQuest SciTech Premium Collection/

Misra A.: Effects of aerosols in making artificial rain: a modeling study. In:Journal of Mathematical Chemistry. (2016)
/EBSCO Academic Search Complete/

Verma SS.: Artificial Rain Technology. In: Chemical Business. (2007) 
/EBSCO Academic Search Complete/

Fisher JM, Lytle ML, Kunkel ML: Assessment of Ground-Based and Aerial Cloud Seeding Using Trace Chemistry. In: Advances in Meteorology. (2018)
/EBSCO Academic Search Complete/

Witt AW.:  Seeding Clouds of Uncertainty. In: Jurimetrics: The Journal of Law, Science & Technology. (2016)
/EBSCO Academic Search Complete/

Simms V. Making the Rain: Cloud Seeding, the Imminent Freshwater Crisis, and International Law.  In: International Lawyer. (2010)
/EBSCO Academic Search Complete/

Peter Irvine, Andy Ridgwell: Geoengineering - Taking Control of Our Planet's Climate Science Progress (2009)
/SAGE journals/

Google Patents - Szabadalom
Rainmaking device (US20190000021A1) - Szabadalom (2017)