William Burt találmányával
Maga a szabadalom bejelentése 1829 július 23-én történt, de a forgalomba kerülésig még 4 évtizedet várni kellett.
Az írógépek első tömeges gyártásával a varrógépekről elhíresült Remington cég jelent meg a piacon. Ettől függetlenül a világ minden táján próbálkoztak elérni, hogy a könyvnyomtatáshoz hasonlóan, csak egyszerűbben és gyorsabban lehessen előállítani a nyomtatott szöveget.
Az első Remington írógép
Ahogy írtuk, nagyon sok előzménnyel találkozunk a technika történetében, ami köthető az írógéphez.
A legkorábbi említés az 1700-as évek elejéről származik: Henry Mill tudós és feltaláló 1714-ben szabadalmat jegyzett be a következő szöveggel:
"Egy gép vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására, melyek a papíron vagy pergamenen olyan tisztán és érthetően látszanak, hogy nem lehet a nyomtatástól megkülönböztetni"
A szabadalom mellett műszaki ábra nem volt és maga a szerkezet sem készült el. De ez lehet az egyik első említése egy írógéphez hasonló szerkezetnek.
Ebben az esetben - és az ebben a korszakban keletkezett szerzeteknél - még nem az volt a fő cél, hogy gyorsan tudjanak a könyvnyomtatáshoz hasonló minőségű nyomtatott szöveget előállítani. A 18. században megjelent találmányok - így Henry Mill gépe is - a vakok olvasását/írását segítő szerkezetnek készültek.
Ebbe a vonulatba tartozik a magyar Kempelen Farkas szerkezete is, akinek nevéhez fűződik - rengeteg más találmánya mellett - egy írógép is. Kempelen 1779-ben készített gépe leginkább még zongorához hasonlított, fából készült. Mária Terézia vak keresztlányát (Mária Paradis) tanította olvasni Kempelen a szerkezet segítségével.
Sajnos sem kép, sem leírás nem maradt fenn a szerkezetről. De több említés esik róla, például Mária Paradis köszönőlevelében is:
"Tekintetes Uram! Vak tanítványát a legnagyobb boldogsággal tölti el, hogy az ön segítségével írni és olvasni tud. Talán az Ön szemében is megrezdül a könny, mialatt első levelemet olvassa, melyet az Ön gépével írtam, s amelynek kezelésére is Ön tanított meg…!”
1837-ben az olasz Ravizza írózongorája már váltani tudott a kis és nagybetűk között, írókarral rendelkezett. Az Ő nevéhez fűződik egyébként a festékszalag alkalmazása is az író-szerkezetben.
Christopher Sholes
1873-ban jelent meg a piacon az első kereskedelmi forgalomban elérhető írógép a Remington cégtől.
Magát a szerkezetet Christopher Sholes tervezte, az első verzióval csak számokat tudtak leütni. (sorszámok, csekkönyv, jegyek... készítésére szolgált) Sholes nevéhez fűződik a qwerty billentyűzet-kiosztás is.
QWERTY
Eredetileg a billentyűk elrendezése ABC sorrendben történt, de ebben az esetben gyakran előfordult, hogy a lengőkarok egymásba akadtak. Természetesen ez egy-egy gyorsabban gépelő személynél fordulhatott elő. Ezért a billentyűk elhelyezésében arra törekedett, hogy a leggyakrabban használt betűk minél távolabb kerüljenek egymástól.
...tehát a billentyűzet kiosztásában nem arra törekedtek, hogy minél jobban gyorsítsák a gépelőt,
hanem épphogy az volt a cél, hogy minél lassabban tudjon gépelni. ...és ezt a kiosztást találhatjuk a mai számítógépek klaviatúráján is.
Zárásképp mindenképp meg kell említenünk, hogy az írógép feltalálásának történetében az évszázadok során legalább 60-70 feltaláló nevét lehetne még megemlíteni. Jelen írásunkban egy rövidebb összefoglalást adtunk a fontosabb állomásokról.
A bejegyzés a következő források nyomán készült:
Képes Gábor: A többször feltalált gép. In: MaNDA.
Kis írógép történelem. In: Journality.
Gergely András: Írógéptől festőgépig. In: Kello - Könyvkultúra.
A klaviatúra előtt. In: PCWorld.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.
Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Leddy C.: First “typewriting machine” infuriated Twain. In: Writer.
/Academic search Complete/
McGavin H.: The qwerty keyboard. In: TES: Times Educational Supplement.
/Academic search Complete/
DEAGON B.: He Was The Inventing Type. In: Investors Business Daily. /Academic search Complete/
Ferguson C.: Technology Left Behind — An Ode to the Typewriter. In: Against the Grain.
/Academic search Complete/
Rehrer D.: The typewriter. In: Popular Mechanics.
/Academic search Complete/
Pickavance, M.: Keyboards 101. In: Micro Mart
/ProQuest/
Overby, S.: One keyboard, hold the keys. In: Cio
/ProQuest/
Falcioni, J. G.: Reverting to type. In: Mechanical Engineering
/ProQuest/
