Természetesen a technológia fejlődésével és az új igények hatására az RFID alapú rendszereket más területeken is elkezdték fejleszteni a könyvtárakban. Ebben az írásunkban olyan alkalmazásokat mutatunk be, amelyek túlmutatnak az egyszerű lopásgátló funkción.
Önkölcsönző egység
A könyvtárhasználók és a példányok azonosításához RFID technológiát használó könyvtárak önkiszolgáló kölcsönzőhelyet is kialakíthatnak a kölcsönző pult közelében. Ebben az esetben a felhasználó a könyvtári kártyájával azonosítja magát, majd a pultra helyezi a kölcsönzendő dokumentumokat. A pult része a beépített olvasó egység, amely az adatokat továbbítja az adatkezelőnek, amely a könyvtári integrált rendszerrel történő kommunikáció alapján visszajelez az önkölcsönzőnek a tranzakció sikerességéről.
Az egység részei:
- RFID olvasó a pultba építve – segítségével történik a használó és a példány azonosítása.
- Monitor – akár érintőképernyős megoldással. A felhasználó itt figyelemmel tudja kísérni a kölcsönzési tranzakció létrejöttét és a kölcsönzendő dokumentumok adatait. Itt arról is kaphat információt a használó, - ha például sikertelen a kölcsönzés – hogy milyen oka van annak, hogy nem valósult meg a tranzakció. (nem megfelelő jogosultság, lejárt könyvtári kártya, pénztartozás, példánystátusz…)
- Nyomtató egység –Amennyiben minden feltétel adott a tranzakcióhoz, a kölcsönzés adatait, a legfontosabb információkat bizonylat formájában megkapja a kölcsönző. (felhasználó, kölcsönzött dokumentum, lejárati dátum…)
A könyvtár RFID alapú önkölcsönző rendszere
- A felhasználó az önkölcsönző egység pultjára helyezi a kikölcsönzendő dokumentumokat és a könyvtári kártyáját.
- Az önkölcsönző pult továbbítja az adatokat az adatkezelő egységnek.
- A middleware a felhasználó és a kölcsönzendő dokumentumok azonosítóit feldolgozható formában küldi a könyvtári adatbázisnak.
- A könyvtári integrált rendszer elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Vizsgálja a felhasználó jogosultságát (érvényes tagság, nincs késedelmes kölcsönzés és pénztartozás…) valamint a példány kölcsönözhetőségét.
- Amennyiben minden feltétel megvalósul, a tranzakció létrejön. Az önkölcsönző egység megkapja a tranzakció pontos adatait, amit a felhasználó a pult képernyőjén figyelemmel kísérhet, majd a nyomtatott bizonylatot automatikusan megkapja.
A könyvtár elhelyezkedésének függvényében lehet beltéri és kültéri. A beltéri megoldás előnye, hogy egy egyszerű visszavételi feladattal nem kell a könyvtári dolgozónak foglalkoznia és elkerülhetők a nagyobb sorok kialakulása. A könyvtáron kívül elhelyezett állomást általában a bejárat mellett helyezik el, ilyen formában a könyvek leadására bármikor, a nyitvatartási időn túl is lehetőség van. Mind két esetben fontos a bizonylat nyomtatása. Amint a visszavétel megtörtént, az állomás részeként működő nyomtatóból bizonylatot kap a felhasználó. Az egységet „könyvcsúszda”-ként is említik, mert a nyílás mögött, egy döntött felületen lecsúszik a dokumentum az RFID olvasó hatókörébe. Itt lezajlik a korábban már ismertetett kommunikáció az olvasó, a middleware és az integrált rendszer között.
A könyvvisszaadó és az önkölcsönző állomás esetében is lényeges, hogy a könyvtárban telepített kamerarendszer rálásson ezekre a területekre. Ez különösen fontos a könyvtár területén kívül elhelyezett könyvvisszaadó egységeknél. A kamera felvételei alapján a kérdéses esetek visszakereshetők, ezekből információt nyerhetnek. Természetesen a könyvtár biztonsági rendszereinek integrált megvalósítása alapfeltétele a teljes körű könyvtárbiztonság megvalósításának.
Egyéb, lehetséges alkalmazások
Dokumentummozgás figyelése, kontrollálása
Az érzékelő kapuk a könyvtár belső terében történő használatával kontrollálható lehet a könyvtári olvasóterekben történő dokumentummozgás. Ez különgyűjtemények és értékesebb könyvek esetében is érdekes lehet. Az ilyen gyűjtemények példányai olyan RFID címkét kapnának, amely tartalmazza a dokumentum helyét. Amennyiben a példány áthalad a kapun, a rendszer érzékeli. Ilyen esetekben jelezhet a rendszer az eseményről egyből a helyszínen, de üzenet is érkezhet az olvasószolgálatban lévő dolgozóhoz a háttérben. Ebben az üzenetben – mivel az olvasói kártya egyértelműen beazonosítja – akár a felhasználó neve is szerepelhet. A könyvtári integrált rendszer felhasználó-kezelő modulja a legfontosabb adatokat, tranzakciós történetet és fotót is tartalmazhat az olvasóról. Így a könyvtári dolgozó akár egy képet is kaphat a képernyőjére, hogy kit kell figyelmeztetni az olvasótermek egyikében.
„Problémás” felhasználók belépésének automatikus figyelése
A rendszer alkalmas lenne arra is, hogy jelezzen a könyvtárosnak, ha olyan használót érzékel, akinek késedelmes kölcsönzései vagy pénztartozása van. A könyvtárba érkező felhasználó kártyáját érzékelve az adatkezelő egység az információt továbbítja a könyvtári integrált rendszer felhasználói adatbázisához. Ezt követően a dolgozó képernyőjén a használó minden adata megjelenne, így meg lehet kezdeni az adott könyvtár ilyenkor alkalmazott eljárását.
Értékes dokumentumokat veszélyeztető környezeti hatások monitorozása
A könyvtárak fizikai állományában sok olyan régi, értékes és sérülékeny dokumentum van, amelyek védelme kiemelt fontosságú. Részlegesen passzív RFID címkékkel ellátva a technológia képes lenne a folyamatos adatgyűjtésre, így a feldolgozó egység számára olyan információk érkezhetnének, amelyek alapján a veszélyeztetettség megállapítható. A hőmérséklet – amely nagyban befolyásolja a régi dokumentumok fizikai állapotát - adatainak gyűjtésére és továbbítására ezek a címkék például alkalmasak. Az adatokat fogadó és feldolgozó szoftverben pedig meghatározhatók lennének azok a feltételek, amelyek teljesülésekor az állományvédelemmel, könyvtári biztonsággal megbízott dolgozót a rendszer automatikusan figyelmezteti.
A bejegyzés a következő folyóiratcikk alapján készült:
Berek László: Implementing RFID technology for libraries in the field of library security. In: Óbuda University E-Bulletin.
...illetve a következő művek felhasználásával:
Kastaly Beatrix: A könyvtári állomány megőrzése és védelme. In: Horváth Tibor, Papp István (Szerk): Könyvtárosok kézikönyve 4.
Kósa Zs.: Rádiófrekvenciás azonosítás és ami utána következik, In: Dömölki B, Kósa Zs, Kömődi F, Krauth P, Rátai B Égen-földön informatika – az információs társadalom technológiai távlatai
Singh, Gurwand – Midha, Madhu: RFID: A New Technology in Library Management Systems. In: Journal of Interlibrary Loan, Document Delivery & Electronic Reserve.
Kovács Péter: 13,56 MHz frekvenciájú RFID címkék mérése hálózat- és impedancia analizátorokkal.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.
Források online adatbázisainkból:(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Singh J, Brar N, Fong C.: The State of RFID Applications in Libraries. In: Information Technology & Libraries.
/Academic search Complete/
Research and Markets. Research and Markets: RFID for Libraries: A Practical Guide. In: Business Wire.
/Academic search Complete/
Butters A.: Rfid for Libraries: A Comparison of High Frequency and Ultra High Frequency Options. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Butters A.: Radio Frequency Identification: An Introduction for Library Professionals. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Erwin E, Kern C. Radio Frequency Identification in Libraries. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Roznik J, Strauszova J.: Library System Digitization Study of the Public University. In: Annals of DAAAM & Proceedings.
/Academic search Complete/
