2019. október 7., hétfő

...hogy a cukorbetegség 1920-ig halálos betegségnek számított... aztán felfedezték az inzulint!

Két kanadai orvos 1921-ben nagyon fontos orvostudományi felfedezést tett. Az addig halálos betegség kezelésére találtak megoldást. El is nyerték érte az orvosi Nobel-díjat.


Az inzulin felfedezése előtt többen is foglalkoztak a hasnyálmirigy felépítésével, működésének megértésével, illetve a cukorbetegséggel való kapcsolatával.


Még a 19. század közepén Paul Langerhans leírta, meghatározta a hasnyálmirigy felépítését. Majd a 19. század végén Josef von Mering és Oskar Minkowski kísérletében a hasnyálmirigy kiirtása után kutyák cukorbetegek lettek. Fontos lépés volt a kutatás szempontjából, hogy 1913-ban megjelent az első cukorbetegséggel foglalkozó könyv, amelyben az addigi összes tudást összefoglalta John James McLeod.

Frederick Grant Banting

Frederick Grant Banting katonai szolgálata befejeztével nem kapott megfelelő sebészi állást Torontóban, ezért az egyetemen állt munkába. Az egyetemen megkapta feladatul, hogy a szénhidrát anyagcserével kapcsolatban előadásokat kell tartania. Banting a felkészülés során ismerkedett meg közelebbről Mering és Minkowski kutyás kísérleteivel.

Egy évvel később segédeivel kioperálták két kutya hasnyálmirigyét, majd megnézték, milyen különbség tapasztalható, ha az egyik kutyát elkezdenek inzulinnal kezelni. Az inzulin elkészítéséhez előbb alkohollal hatástalanították a hasnyálmirigy enzimjeit, majd a szétdarabolt hasnyálmirigyből kivonatot készítettek. A kísérlet igazolta sejtést, de a bizonyítás legmegfelelőbb módja az lenne, ha az injekciókkal meg lehetne hosszabbítani a cukorbeteg kutyák életét.


A hasnyálmirigy felépítése

Az eddigi kutatásban két hallgatói segítsége volt - Charles Best és Clark Noble - de az első kísérlet sikerét követően John James MacLeod, Banting mellé rendelt egy "rendes" kutatót: Bert Collip nyulakon tesztelte az inzulint. A Best által készített kivonatot 1922-től tesztleni kezdték és nagyon hamar kiderült, hogy a betegek az inzulinkezelés mellett újra normális életet élhetnek, a kutatás sikerrel zárult.

A kutatásban részt vett négy legfontosabb személy

Ezért e felfedezésükért Banting és a laboratórium vezetője – MacLeod – 1923-ban megkapták az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A díjjal járó pénzt megosztották Besttel és Collippal is.
Banting és Best nem védte le a szabadalmat és a gyógyszer kisajátítását sem kísérelték meg, így az inzulinkezelés nagyon gyorsan elterjedt világszerte.

A bejegyzés a következő források nyomán készült:

Az inzulin felfedezése világraszóló sikertörténet. In: Múlt-Kor Történelmi Magazin

Egy önzetlen orvos felfedezése. In: eLitMed.hu

Frederick Grant Banting, az inzulin egyik felfedezője. In: Cultura.hu




Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésedet számos dokumentumot érhetsz el az Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.

Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)

Mitchell A.: What Would Frederick Banting Think? In: Maclean’s.
/EBSCO - Academic Search Complete/

Whitford I, Qureshi S, Szulc AL.: The Discovery of Insulin: Is There Glory Enough for All? In: Einstein Journal of Biology & Medicine.
/EBSCO - Academic Search Complete/

Swisher WE.: The Rest of the Banting Story. In: Saturday Evening Post.
/EBSCO - Academic Search Complete/

Lawrence L.: Frederick Banting discovered insulin in 1921. In: Hem/Onc Today.
/EBSCO - Academic Search Complete/

Martin L.: Too Much Sugar, Too Little History. In: Saturday Evening Post. 
/EBSCO - Academic Search Complete/

A. Simm: Diabetes - Von einer seltenen Erkrankung zum Volksleiden In: Zeitschrift für Gerontologie und Geriatrie.
/SpringerLink/

Paula Lamego Lourenço et al: Problem areas in diabetes and glicemic control in type 1 diabetes in a public diabetes center. In: Diabetology & Metabolic Syndrome
/SpringerLink/

Nehad Shaer et al: Diabetes personalized: the use of whole-exome sequencing in order to identify familial type 2 diabetes mellitus susceptibility factors. In: BMC Genomics
/SpringerLink/

Débora Bohnen Guimarães et al: Diabetes education improves eating habits and quality of life in type 1 diabetes in carbohydrate counting. In: Diabetology & Metabolic Syndrome
/SpringerLink/