A jómódú zsidó családból származó tudóst külföldön John von Neumannként ismerte meg a világ!
Már 10 éves kora előtt csodagyerek volt Neumann János. A gimnáziumot követően a Budapesti Tudományegyetem matematika szakán tanult, ez idő alatt többször járt ki Berlinbe tanulni, például Albert Einsteintől statisztikus mechanikát. 1923-ban Neumann - apja tanácsára - Zürichbe ment vegyészetet hallgatni.
A Zürichi Műszaki Egyetemen 1925-re meg is szerezte vegyészmérnöki diplomáját. Neumann János ezt követően 1926-ban, már Budapesten - tehát 23 éves korában(!) - doktorált matematikából. Doktori értekezésében a halmazelmélettel foglalkozott, amellyel letette a játékelmélet alapjait.
Neumann János feleségével és kutyájával
Neumann 1930-tól kezdve vendégprofesszor Amerikában, majd 1933-tól a princetoni Institute for Advanced Studies professzora. A második világháború alatt Neumann János is bekapcsolódott a haditechnikai fejlesztésekbe, kutatásokba. A második világháborút követően több amerikai egyetem díszdoktorává avatta és egymás után kapta a kitüntetéseket. Megbecsültségének konkrét jele, hogy az Amerikai Matematikai Társulat elnöki tisztjét három éven keresztül töltötte be.
Eisenhower 1955-ben kinevezte az Atomenergia Bizottság tagjának, így Neumann a hidrogénbomba kísérleteiben is részt vett. 1955-ben rákot diagnosztizáltak, amely már áttétes volt, így hamarosan kórházba kellet vonulnia, ahol 1957-ben hunyt el.
"Neumann János IAS számítógépe nyomában" - Dr. Kutor László tolmácsolásában (Youtube)
1945-től kezdve, az Elektronikus Számítógép projekt igazgatójaként már az emberi idegrendszer működését modellező számítógépek irányában kutatott. Ekkor publikálta "First Draft of a Report on the Edvac" címmel a számítógépek jövőbeli fejlődésével kapcsolatos munkáját. A műben leírt "Neumann-elvek"-ként ismert megállapítások valóban meghatározók voltak a későbbi fejlesztésekben:
- teljesen elektronikus számítógép;
- kettes számrendszer alkalmazása;
- aritmetikai egység alkalmazása;
- központi vezérlőegység alkalmazása;
- belső program- és adattárolás.
Mivel az emberiség közös kincsének tartotta a számítógépet, nem akarta ötleteit szabadalmaztatni, sőt 1945-ben kiadta az EDVAC, a következő típus leírását, megakadályozva a szabadalmaztatást.
Neumann az ENIAC mellett 1945-ben
Az ENIAC 30 méter hosszú és 3 méter magas, 30 tonnás számítógépe 1947-ben készült el elektroncsövek felhasználásával.
Nem véletlen beszélünk Neumann Jánosról, mint a számítógép atyjáról! Természetesen még sok kutatását lehetne megemlíteni, de ehhez kevés lenne egy blogbejegyzés...
Szerencsére életét és munkásságát több kutató is feldolgozta, így gazdag forrásanyag is rendelkezésünkre áll.
A bejegyzés a következő források nyomán készült:
Tarján M. Tamás: 1903. december 28. | Neumann János születése. In: RubiconOnline.
Jørgen Veisdal: The Unparalleled Genius of John von Neumann. In: Medium.
Neumann János életrajza - Neumann János (1903-1957) / Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Közkincsnek szánta, így sosem szabadalmaztatta a számítógépet Neumann. In: Múlt-kor - Történelmi Magazin
Neumann János. In: Magyar életrajzi lexikon
Neumann János - Wikipédia
Továbbiak...
