A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2019-re sikeresen teljesítette a nemzetközi karbonakkreditációs program szigorú követelményeit.
A repteret üzemeltető Budapest Airport 2019-ben már másodszor szerezte meg a karbonsemleges minősítést. A figyelemreméltó teljesítmény azért is fontos, mert a régióban nem találunk másik repülőteret, amely karbonsemlegesen működne.
A Repülőterek Nemzetközi Szövetsége már több mint 10 éve indította a repülőtéri karbonakkreditációs programját. A program önkéntes, az eredményesség pedig hosszú évek munkájába kerül. A közel 140 európai repülőtér közül mindössze 39 mondhatja el magáról, hogy karbonsemleges minősítést kapott!
A program legfőbb szakmai célkitűzése a repülőtér szén-dioxid kibocsátásának, vagyis „karbon lábnyomának” csökkentése.
A Budapest Airport 2015-ben indította kapcsolódó partnerségi kezdeményezését, a Greenairport Programot. A program célja, hogy a repülőtéren működő cégek...
- megismertessék egymással a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket;
- megismertessék egymással a fenntarthatóság érdekében végzett tevékenységüket;
- rendszeresen egyeztessék a kapcsolódó feladataikat;
- közös célokat fogalmazzanak meg a környezetvédelem jegyében.
A Budapest Airport Greenairport programjának infógrafikája 2015-ből
A közös intézkedések kiterjednek...
- a repülőtéri energiafelhasználásra;
- a megújuló energiaforrások használati lehetőségeire;
- az elektromos mobilitás fejlesztésére;
- a repülőtéri szelektív hulladékgyűjtésre.
The Carbon Offsetting and Reduction Scheme for International Aviation (CORSIA) / from: ICAO - The International Civil Aviation Organization - Youtube
A Repülőterek Nemzetközi Szövetsége repülőtéri karbonakkreditációs programjának első lépése, hogy a repülőtér teljes károsanyag-kibocsátásáról felmérést készítenek. A felmérés részét képezi a teljes energiafelhasználás, fűtés, áramfogyasztás... Ezt követően mindent átszámítanak a károsanyag-kibocsátás nemzetközi mértékegységére, a szén-dioxidra.
Az repülőtéri karbonakkreditációs program lépései
A következő lépésben a csökkentésre vonatkozóan kitűznek egy célt. A Budapest Airport esetében ez az egy utasra jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése volt. A siker egyértelmű: a repülőtér 2010 óta felére csökkentette az értéket!
A Budapest Airport következő lépése 2015-ben - a korábban bemutatott - Greenairport program volt, amellyel a repülőtéren működő cégeket kívánta bevonni az emisszió csökkentésébe. Az önkéntes programba a földi kiszolgáló cégek közül 2019-re mintegy 40 kapcsolódott.
Azt érdemes azért tisztázni, hogy mind a két program magára a repülőtérre, mint objektumra vonatkozik. Tehát azzal a károsanyag-kibocsátással nem foglalkozik, ami a repülőgép felszállásától kezdve történik...
Persze ettől függetlenül becsülendő, figyelemreméltó teljesítményről beszélünk! Gratulálunk a minősítéshez!
Amennyiben szeretnél többet is megtudni...
...bejegyzésünk a következő forrás alapján készült:
Belső Olga: A régióban egyedüliként - karbonsemlegesen működik a budapesti repülőtér. In: inGreen.
/...megtalálod az ÓE Egyetemi Könyvtárában!/
Budapest Airport Green Partner Program - Tegyünk együtt egy zöldebb jövőért! In: BUD Budapest Airport.
Airport Carbon Accreditation - Wikipedia
Marina Bylinsky: Airport Carbon Accreditation - The Global Carbon Management Standard for Airports. In: ICAO Seminar on Green Airports.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.
Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Improving the health impacts of airports. In: Bulletin of the World Health Organization.
/Ebsco Academic Search Complete/
Airports Commit to Reducing Carbon Footprint. In: Successful Meetings.
/Ebsco Academic Search Complete/
Lawrey, Katherine: Carbon neutral reality. In: Travel Trade Gazette UK & Ireland.
/Ebsco Academic Search Complete/
Munich Airport oils its carbon neutral wheels. In: Business Travel World.
/Ebsco Academic Search Complete/
Gonchar, Joann: Airports of the Future. In: Architectural Record.
/Ebsco Academic Search Complete/
Arceivala, Soli J.: A logical approach for worldwide carbon reduction. In: Current Science.
/Ebsco Academic Search Complete/
Hao, Oliver J.: Carbon Dioxide Reduction--A Noble Cause, but a Challenging Task. In: Journal of Environmental Engineering.
/Ebsco Academic Search Complete/
Masul, Toshihiko - Matsuoka, Yuzuru - Kainuma, Mikiko: Long-term CO2 emission reduction scenarios in Japan. In: Environmental Economics & Policy Studies.
/Ebsco Academic Search Complete/
Australia delays carbon reduction scheme. In: Nature.
/Ebsco Academic Search Complete/
Walker, Gordon - Cass, Noel: Carbon reduction, ‘the public’ and renewable energy: engaging with socio-technical configurations. In: Area.
/Ebsco Academic Search Complete/
/Ebsco Academic Search Complete/
Hao, Oliver J.: Carbon Dioxide Reduction--A Noble Cause, but a Challenging Task. In: Journal of Environmental Engineering.
/Ebsco Academic Search Complete/
Masul, Toshihiko - Matsuoka, Yuzuru - Kainuma, Mikiko: Long-term CO2 emission reduction scenarios in Japan. In: Environmental Economics & Policy Studies.
/Ebsco Academic Search Complete/
Australia delays carbon reduction scheme. In: Nature.
/Ebsco Academic Search Complete/
Walker, Gordon - Cass, Noel: Carbon reduction, ‘the public’ and renewable energy: engaging with socio-technical configurations. In: Area.
/Ebsco Academic Search Complete/
