2025. május 19., hétfő

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban

 

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban 
példák egy bakonyi fás legelő vizsgálatából 
 
Gfellner Máté | Óbudai Egyetem

A talaj a táj és a természet szerves része, mégis, amikor a talajtanról mint tudományágról esik szó, gyakran kizárólag a mezőgazdasággal hozzák összefüggésbe. Sokszor pusztán termelő közegként tekintünk rá, miközben alapvetően befolyásolja a táj szerkezetét, meghatározza a vegetáció összetételét, és ezáltal az élőhelyek adottságait is. Közvetlenül és közvetve hatással van az állatvilágra, így az egész ökoszisztéma működésére. Emiatt a talajok alapos megismerése nemcsak a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, hanem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelmi felmérések, kezelések és beavatkozások tervezésében is. A talajtani adatok alapot nyújthatnak élőhelyfelmérésekhez, fenntartási és kezelési tervek kidolgozásához, valamint növényfajok és talajlakó állatfajok áttelepítéséhez.

E szemlélet jegyében született meg egy geoinformatikai alapokra épülő, természetvédelmi célokat szolgáló talajtérképezési kutatás, amely a digitális domborzatmodellek, a térinformatika és a talajtani vizsgálatok összekapcsolására épült. A vizsgálat témája: „Domborzatmodell-alapú digitális talajtérképezés a Zirc-Aklipusztai fás legelő területén”.

A kutatási terület kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy természetvédelmi szempontból jelentős, talajtani szempontból pedig változatos adottságokkal rendelkezzen. A Magas-Bakony kistáj területén fekvő, mintegy 105 hektáros fás legelő és közvetlen környezete ilyen feltételeknek felelt meg. A vizsgált területet északról erdők, délről szántóföldek határolják, tengerszint feletti magassága 400 és 490 méter között változik.

1. Ábra: A kijelölt mintavételi terület