Csak hogy tudd! : ...hogy hogyan használjuk fel a szélenergiát! (II.)

2019. március 18., hétfő

...hogy hogyan használjuk fel a szélenergiát! (II.)

A szélenergia felhasználásának történetét két bejegyzésben igyekszünk feldolgozni. A másodikban a szélenergia XX. és XXI. századi fejlődésével foglalkozunk.

Szélenergiát a levegő mozgása nyomán nyerhetünk. A szélenergia tulajdonképpen a Nap energiájából ered: a napsugárzás Föld különböző felületeit eltérően melegíti fel, így a hőmérséklet-különbség miatt nyomáskülönbség lép fel, amit a levegő mozgása próbál kiegyenlíteni.

A szélerőművek egyértelmű előnye, hogy nem történik szén-dioxid kibocsátás, az erőművek építése egyszerű, működésük biztonságos, a működési területen folyhat egy időben termelés... és persze megújuló energiaforrásról beszélünk!

A XX. században kezdték el vizsgálni, hogy hogyan is lehetne hasznosítani a szél erejét olyan módon, hogy abból elektromos áramot nyerjünk. Az aerodinamika, a levegő áramlásának vizsgálata a hadi repülés területén jelent meg, de a későbbiekben hatással volt a szélenergia felhasználására is.

Hogyan működik a szélturbina? (Youtube - LearnEngineering) A XX. század elején a fejlődés - más, olcsó energiaforrások miatt - a szélenergia hasznosításának területén lelassult. Kis teljesítményű eszközök, berendezések születtek, de ezek nem voltak számottevő eredmények.

Az első 100 kw teljesítményű szélgenerátort Szovjetunióban állították üzembe az 1930-as években. Ezt követően Németországban és a Szovjetunióban is a szélerőművek szinkronüzemeltetésén dolgoztak.

A szélenergia hasznosulása Az 1940-es 1950-es években folytatódtak a kísérletek, már más országokban is. (USA, Franciaország, Dánia...) Dániában az állami szerepvállalás és a - szélenergia szempontjából - kedvező földrajzi fekvés miatt nagyon elterjedt a szélenergia felhasználása. A lakosság energiafelhasználását szélgenerátorok segítségével kezdték megoldani.

Természetesen a lakossági igények magukkal hozták az ipar fejlődését is, így Dánia piacvezető lett a szélturbinák gyártásában. Dániát követi Németország, amely leginkább az nagy, ipari szélturbinák területén ért el komoly eredményeket.

A bejegyzés a következő források nyomán készült:

Tóth László: Szélmotorok, szélerőművek In: agrárium7

Szélerőművek fejlődésének története. In: EnergiaCentrum

A szélenergia hasznosítása. In: Tóth Péter, Bulla Miklós, Nagy Géza: Energetika (2011)

A szélenergia-hasznosítás általános kérdései. In: Szlivka Ferenc, Molnár Ildikó: Víz- és szélenergia hasznosítás (2012)

További információk a témával kapcsolatosan az Egyetemi Könyvtár állományából:

Lukács Gergely Sándor: Megújuló energiák könyve (2010)

Hallenga, Uwe: A szélenergia hasznosítása (2009)

Kádár Péter: Különleges energiaforrások (2010)

Patkó István: Megújuló energiák I. (2009)

Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából (2009)

Források online adatbázisainkból:

(csak az ÓE hálózatából elérhető)

Vyn, Richard J.: Property Value Impacts of Wind Turbines and the Influence of Attitudes toward Wind Energy. In: Land Economics, (2018)
/EBSCO Academic Search Complete/

Cifarelli L, Wagner F, Wagner H-J.: Introduction to wind energy systems. In: EPJ Web of Conferences. (2018)
/EBSCO Academic Search Complete/

Hallingstad EC, Rabie PA, Telander AC, Roppe JA, Nagy LR.: Developing an efficient protocol for monitoring eagle fatalities at wind energy facilities. In: PLoS ONE. (2018)

/EBSCO Academic Search Complete/

O’Sullivan M, Downey L.: Windmills. In: Archaeology Ireland. 2015.

/EBSCO Academic Search Complete/

Minchinton W.: Wind Power. In: History Today. 1980.

/EBSCO Academic Search Complete/

Kim, Y., Park, J., Lee, N., & Yoon, J.: Profile design of loop-type blade for small wind turbine. In: International Journal of Precision Engineering and Manufacturing (2017)