A könyvtár fizikai gyűjteményének lopásvédelme komoly kihívást jelentett kezdettől fogva. A kereskedelemben használt biztonsági eszközök megjelenése után – némi késéssel – a könyvtárak is elkezdték alkalmazni ezeket a megoldásokat, természetesen a könyvtári speciális elvárásoknak megfelelően.
Könyvtári lopásvédelem az RFID technológia bevezetése előtt
A könyvtárak különböző, a kereskedelemben is használatos rendszereket alakítottak ki. A leggyakoribb megoldás az elektromágneses (EM) védelmi rendszer volt. A dokumentumokat vékony, műanyag bevonatú címkével kell ellátni. Ezek acímkék aktiválhatók és deaktiválhatók, az érzékelő kapu ennek megfelelően fogriasztást jelezni. A kölcsönző pultnál, minden kölcsönző gép mellé deaktiváló eszközt kell telepíteni. A szabadpolcon elhelyezett könyvekben aktív állapotú címkék vannak.
mikor a kölcsönzés megtörténik, a könyvtáros deaktiválja, amikor visszavétel történik, akkor pedig aktiválja a dokumentum címkéjét. A könyvtárból való távozáskor, amikor a dokumentum „áthalad” a kapun csak annyit figyel az antenna, hogy aktivált vagy deaktivált tag került a hatókörébe.
Látható, hogy ez a rendszer nincs kapcsolatban a könyvtár integrált rendszerével, egy attól teljesen független lopásvédelmet valósít meg. Ebben a formában a dokumentumok egyedi azonosítását a vonalkód és a könyvtári rendszer adatbázisa biztosítja. RFID technológián alapuló rendszerek esetében is indokolt a vonalkód használata, de a címkék alapján is indítható kölcsönzés.
Az RFID technológia könyvtári alkalmazása a lopásvédelem területén
Az RFID kommunikáció elektromágneses hullámok segítségével valósul meg. Az azonosító címkék (transponder, RFID címke, RFID tag) egy mikrocsipet és antennát tartalmaznak. A tárolt információt egy olvasó segítségével juttatjuk el az adatkezelő egységnek (middleware), amely feldolgozza a kapott jeleket. Az adatkezelő egység ezt követően kommunikál és a küldött információk alapján utasításokat fogad a könyvtár integrált rendszerétől.
RFID kommunikáció
Az RFID címke (transponder) tárolja a dokumentumok azonosításához szükséges legfontosabb adatokat. Egyes esetekben, illetve továbbfejlesztett alkalmazásokban egyéb, nem csak a be-azonosításhoz szükséges információt is elhelyezhetünk a címkén.
Az RFID címkék lehetnek:
- Passzív címke. A könyvtári dokumentumokon is használatos változat. Ezek a címkék nem rendelkeznek saját áramforrással. A szükséges energiát a leolvasó eszköz által generált elektromágneses térből kapják.
- Részlegesen passzív címke. Csekély önálló energiaellátással rendelkező címkék, képe-sek adatgyűjtési feladatokat ellátni. Alkalmazásuk az áruszállításban, logisztikában a legjellemzőbb.
- Aktív címke. Külön energiaellátással (elemmel) rendelkező címkék, nagy távolságból is képesek adatküldésre és fogadásra.
A könyvtár elektronikus jelzőrendszerének működése RFID technológia használatával
- A könyvtárhasználó a dokumentumokkal együtt az állományvédelmi kapu hatókörébe kerül.
- A kapu az RFID címkékről (transponder) olvasott adatokat továbbítja az adatkezelő egységnek. Itt történik az adatok átalakítása olyan formába, hogy az kezelhető legyen a könyvtár integrált rendszere számára.
- Az egység továbbítja az információt a könyvtári adatbázisba. Az információ ebben az esetben legtöbbször az adott dokumentumok egyedi példányazonosítói.
- A könyvtári integrált rendszer szintjén lefutnak az ellenőrzések a példányra vonatkozóan. (példány státusza, tranzakció teljesülése) A példány ellenőrzése után a könyvtári adatbázis utasításokat ad az adatkezelő egységnek.
- Amennyiben nem jogos a példány kivitele, a rendszer jelzést generál. A vészjelzés lehet hang, fény vagy akár egy fotocellás ajtó bezárása is, természetesen ez függ a könyvtár igényeitől, adottságaitól.
- A folyamat nyomon követhető a könyvtári munkaállomáson, így az eseményt egyből ellenőrizheti a könyvtári dolgozó.
A bejegyzés a következő folyóiratcikk alapján készült:
Berek László: Implementing RFID technology for libraries in the field of library security. In: Óbuda University E-Bulletin.
...illetve a következő művek felhasználásával:
Kastaly Beatrix: A könyvtári állomány megőrzése és védelme. In: Horváth Tibor, Papp István (Szerk): Könyvtárosok kézikönyve 4.
Kósa Zs.: Rádiófrekvenciás azonosítás és ami utána következik, In: Dömölki B, Kósa Zs, Kömődi F, Krauth P, Rátai B Égen-földön informatika – az információs társadalom technológiai távlatai
Singh, Gurwand – Midha, Madhu: RFID: A New Technology in Library Management Systems. In: Journal of Interlibrary Loan, Document Delivery & Electronic Reserve.
Kovács Péter: 13,56 MHz frekvenciájú RFID címkék mérése hálózat- és impedancia analizátorokkal.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.
Források online adatbázisainkból:(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Singh J, Brar N, Fong C.: The State of RFID Applications in Libraries. In: Information Technology & Libraries.
/Academic search Complete/
Research and Markets. Research and Markets: RFID for Libraries: A Practical Guide. In: Business Wire.
/Academic search Complete/
Butters A.: Rfid for Libraries: A Comparison of High Frequency and Ultra High Frequency Options. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Butters A.: Radio Frequency Identification: An Introduction for Library Professionals. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Erwin E, Kern C. Radio Frequency Identification in Libraries. In: APLIS.
/Academic search Complete/
Roznik J, Strauszova J.: Library System Digitization Study of the Public University. In: Annals of DAAAM & Proceedings.
/Academic search Complete/
