2019. november 18., hétfő

hogyan ismerhetjük fel a nem hiteles folyóiratokat (2.)

Az online tudományos kommunikációra, publikálásra és az Open Access megjelenésre az egyik legnagyobb veszélyt a parazita vagy predátor folyóiratok jelentik. A külföldi szakirodalom több lenvezést használ, de leginkább predatory journal-ként nevezi meg ezeket a kiadványokat.


Előző bejegyzésünkben már foglalkoztunk a legfontosabb ismertető jegyekkel a nem hiteles folyóiratokra vonatkozóan. Jelen bejegyzésünkben kicsit konkrétabban is szemügyre vesszük az árulkodó jeleket és bemutatunk pár megoldást is a parazita folyóiratok kikerülésére!


A folyóirat nem indexelt elfogadott tudományos adatbázisok által...

Abban az esetben, ha a folyóirat tartalma kereshető a hiteles tudományos adatbázisokban, abban az esetben egészen biztos, hogy nem predátor folyóiratról beszélünk. Elsősorban a Clarivate Analytics, az Elsevier, illetve más elfogadott kiadói adatbázisok tartalmát kell megnéznünk. A Clarivate Analytics platformján, akár előfizetés nélkül is hozzáférhetünk a Web of Science adatbázisban indexelt folyóiratok kereshető listájához. Ez a Master Journal List (https://mjl.clarivate.com/) - amennyiben a vizsgált folyóirat szerepel a platformon, úgy biztosak lehetünk benne, a kiadvány nem predátor.

A másik fontos forrás számunkra a Scimago Journal & Country Rank (https://www.scimagojr.com/) ezt a Scopus adatbázisa működteti. Ebben az esetben is elmondható, hogy a folyóiratokat előfizetés nélkül is kereshetjük, és ha rátalálunk a keresett kiadványra, az kizárja, hogy az predátor legyen. A Scimago egyébként egy tudományterületi folyóirat rangsor, amely segítségével egy folyóirat aktuális tudományterületi elhelyezkedéséről is információt kaphatunk.

Szemléletes összehasonlítás a hiteles és a nem hiteles publikálás útjáról... :)

A predátor folyóiratok felismerését segítő jellemzők csoportosíthatók a következő szempontok szerint is:

  • Finanszírozási és jogi kérdések
  • Szakmaiság
  • Tudományterületi besoroltság
  • Kapcsolat

A következő ábra röviden összefoglalja az ilyen szempontú legfontosabb jellemzőket:


A két legfontosabb jellemző, amelyek alapján egyértelműen kimondható:
Nem szabad kapcsolatba kerülni az adott folyóirattal, kiadóval!
(Itt nem kizárólag a kézirat megjelentetésére gondolunk, semmilyen tisztséget ne vállaljunk akár szerkesztőségi felkérés esetén sem!)

Itt jellemzően olyan állításokról van szó, amelyek gyorsan és egyértelműen megcáfolhatók:

A folyóirat honlapján Impact Factor értéket jelölnek, de valójában nem rendelkezik vele a kiadvány:

Az ellenőrzéshez a Clarivate Analytics Journal Citation Reports (JCR) adatbázisára van szükségünk. Amennyiben az adott folyóirat rendelkezik hivatalos IF értékkel, akkor itt megtalálható az. Mivel ebben az esetben egy előfizetéshez kötött szolgáltatásról van szó, érdemes felkeresnünk valamelyik egyetemi könyvtárat, illetve mail-ben is kérhetünk segítséget a munkatársaktól. Sok esetben az egyetemi és kutatóhelyi könyvtáraknak van előfizetése a JCR adatbázisára. Gyakran előfordul, hogy a folyóirat jelzi, hogy a Scimago tudományterületi rangsorában szerepel a kiadvány. Ez egyszerűen ellenőrizhető szabadon hozzáférhető felületen.

A folyóirat honlapján az indexeltséggel kapcsolatban valótlan állításokat találunk:

Ezt egyszerűen ellenőrizhetjük a korábban leírt módon: a folyóirat címét, ISSN számát ellenőrizni kell az adott adatbázisban, illetve a kiadói felületeken. (pl. WoS Master Journal List, Scimago Journal Rank) Sokszor jelzik ezek a folyóiratok, hogy a GoogleScholar indexeli a tartalmat... ez igaz is, de ez nem jelent semmiféle szakmai, tudományos tevékenységet. A magára valamit is adó folyóirat a GoogleScholar indexelését nem tünteti fel.

A predátor folyóiratok jelei
(From - American Journal Experts - AJE / Youtube)

Nemzetközi szinten több parazita és predátor folyóirat lista készül. A legismertebb Jeffrey Beall fekete listája volt a Scholarly Open Access blogon. (A blog már megszűnt, de maga a lista több helyen mind a mai napig elérhető.) Ezek mellett több tudományterületi lista készül és frissül folyamatosan, ami segíti az adott szakterület kutatóit a helyes folyóiratok megválasztásában.



Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.

Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)


Abad-García, M.F.: Plagiarism and predatory journals: A threat to scientific integrity. In: An. Pediatría Engl. Ed.
https://doi.org/10.1016/j.anpede.2018.11.006

Al-Khatib, A.: Protecting Authors from Predatory Journals and Publishers. In: Publ. Res. Q. 
https://doi.org/10.1007/s12109-016-9474-3

Bagues, M., Sylos-Labini, M., Zinovyeva, N.: A walk on the wild side: ‘Predatory’ journals and information asymmetries in scientific evaluations. In: Res. Policy, Academic Misconduct, Misrepresentation, and Gaming.
https://doi.org/10.1016/j.respol.2018.04.013

Dadkhah, M., Maliszewski, T., Jazi, M.D.,: Characteristics of Hijacked Journals and Predatory Publishers: Our Observations in the Academic World. In: Trends Pharmacol. Sci.
https://doi.org/10.1016/j.tips.2016.04.002

Djuric, D.: Penetrating the Omerta of Predatory Publishing: The Romanian Connection. In: Sci. Eng. Ethics. 
https://doi.org/10.1007/s11948-014-9521-4

Frandsen, T.F.: Are predatory journals undermining the credibility of science? A bibliometric analysis of citers. In: Scientometrics.
https://doi.org/10.1007/s11192-017-2520-x

Grzybowski, A., Patryn, R., Sak, J.: Predatory journals and dishonesty in science. In: Clin. Dermatol. 
https://doi.org/10.1016/j.clindermatol.2017.07.003

McLeod, A., Savage, A., Simkin, M.G.: The Ethics of Predatory Journals. In: J. Bus. Ethics. 
https://doi.org/10.1007/s10551-016-3419-9

Pal, A., Paul, S.: Contribution to ‘Predatory Journals’ from India—Taking a closer look. In: Asian J. Psychiatry.
https://doi.org/10.1016/j.ajp.2017.08.001

Severin, A., Low, N.: Readers beware! Predatory journals are infiltrating citation databases. In: Int. J. Public Health. 
https://doi.org/10.1007/s00038-019-01284-3

Shen, C., Björk, B.-C.: ‘Predatory’ open access: a longitudinal study of article volumes and market characteristics. In: BMC Med. 
https://doi.org/10.1186/s12916-015-0469-2

Teixeira da Silva, J.A., Tsigaris, P.: What Value Do Journal Whitelists and Blacklists Have in Academia? In: J. Acad. Librariansh. 
https://doi.org/10.1016/j.acalib.2018.09.017

Tulandi, T., Balayla, J.: Predatory Journals and Junk Meetings. In: J. Obstet. Gynaecol. Can.
https://doi.org/10.1016/j.jogc.2019.02.012

Wallace, F.H., Perri, T.J.: Economists behaving badly: publications in predatory journals. In: Scientometrics. 
https://doi.org/10.1007/s11192-018-2690-1

Xia, J.: Economic Modelling of Predatory Journal Publishing. In: Publ. Res. Q. 
https://doi.org/10.1007/s12109-019-09661-9


Yeoh, M.P. et al.: Ethical and Predatory Publishing: Experiences and Perceptions of Researchers. In: Bull. Transilv. Univ. Brasov Ser. VII Soc. Sci. Law.