...hogy Bolyai János ma ünnepelné születésnapját!

Bolyai János az egyik leghíresebb magyar matematikus és egyben hadmérnök is volt. Kolozsváron született 1802. december 15-én.

Bolyai János az egyik leghíresebb magyar matematikus és egyben hadmérnök is volt. Kolozsváron született 1802. december 15-én.



Bolyai Farkas fiaként szinte természetes volt, hogy folytatja apja életművét.

Bolyai Farkas írásaiban több, a kor ismereteit meghaladó matematikai eredményt találunk. Ezek a matematika különböző területeit érintik: a matematikai logikát, a halmazelméletet, az analízist, az algebrát... Legjelentősebb műve a latin nyelvű, két kötetes Tentamen volt.

Bolyai János már gyermekkorában több jelét mutatta képességeinek: hét évesen hegedült és németül tanult. Marosvásárhelyen tanult, ahol évfolyamelsőként végzett. Apja remélte, hogy a göttingeni egyetemen folytathatja tanulmányait, de nem kaptak visszajelzést a felvétellel kapcsolatban.

Bolyai János szobra Marosvásárhelyen - Sapientia Egyetem

(Dr. Berek Lajos műve)

Ezt követően 1818-ban megkezdte tanulmányait a Bécsi Hadmérnöki Akadémián, amit 1822-re kiváló eredménnyel végzett el. 1823-ban már alhadnagyi rangban Temesváron az erődítési igazgatóságon dolgozott. Ezt követően Nagyváradon, Szegeden, majd Lembergben szolgált, haladva a katonai ranglétrán felfelé. 1832-be Olmützbe helyezték, úton idefelé pedig balesetet szenvedett, aminek következtében kérte nyugdíjazását. (ezt feltételesen meg is kapta)

A balesetet követően visszaköltözött a családi birtokra, ahol a gazdálkodás mellett folytatta matematikával kapcsolatos kutatásait. Apja - Bolyai Farkas - 1845-ben bérbe adta a birtokot - úgy látta, hogy fia nem foglalkozik a gazdasággal megfelelően. Így 1846-tól Marosvásárhelyen élt élete végéig feleségével. Hosszú betegeskedést követően 1960. januárjában a tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás vitte el, ekkor már elvált feleségétől és egyedül élt. Marosvásárhelyen jeltelen sírba, katonai egyenruhájában temették el.

Bolyai János, a modern fizika előfutára (Youtube - keresztespal)

Bolyai János 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg felfedezését: a nemeuklideszi geometriát. Tudományos munkája - a korábbi kézirat elvesztését követően - csak 1832-ben jelent meg Appendix néven, apja Tentamenje függelékeként.

Az Appendix címlapja - MTA Kézirattár

A bejegyzés végén található források segítségével mélyebben is betekinthetünk Bolyai János matematikai eredményeibe!

Bolyai János 7 éves korától tanult hegedülni - saját bevallása szerint a zenével kapcsolatos tudását leginkább nem tanáraitól, hanem önképzéssel szerezte. A matematika mellett részletesen vizsgálta a különböző hangszerek jellegzetességeit és külön rendszert állított fel ezzel kapcsolatban is! Többször lépett fel Marosvásárhelyen különböző hangversenyeken.

Mivel Bolyai János a világtól visszavonultan élt és dolgozott, életművének jelentőségét csak jóval halála után ismerték el.


Források Bolyai János munkásságával kapcsolatban:

Prékopa András: Bolyai János forradalma. In: Természet Világa - Természettudományi Közlöny

Bolyai János életútja. In: A múlt magyar tudósai - Arcanum Kézikönyvtár

Dr. Kántor Sándorné: Milyen volt Bolyai János, avagy van-e kép Bolyai Jánosról? In: Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok

Bolyai János új világa. In: Cultura - A kulturális magazin

Kiss Elemér: Bolyai János kéziratos hagyatékának titkai. In: Természet Világa - Természettudományi Közlöny

Prékopa András: Bolyai János élete, munkássága és kultúrtörténeti hatása. In: Magyar Tudomány.