Az egészséges környezetbe pedig vastagon beletartoznak az adott városban tapasztalható klimatikus jellemzők is.
- Az épületek szerkezeti anyagai, illetve az ipari és lakóépületek fűtése miatt a város külterületéről befelé haladva jelentősen emelkedik a hőmérséklet. A különbség a belső városrészekben a természetes környezetben mért lég hőmérséklethez képest elérheti az 5 °C fokot is. Egy akkora nagyvárosban, mint Budapest, mérhetünk akár 10 °C fokos különbséget is!
- A térkövek és a burkolt felületek nem tudják megkötni a port, így szél hatására a finom szennyeződések folyamatosan újra a levegőbe kerülnek.
- Ez a fajta folyamatos légszennyezés természetesen befolyásolja a légáramlatokat és a csapadékot is.
- A sűrű beépítés következtében a belső városrészekben gyakran mozdulatlan légpárna alakul ki, itt pedig a levegő sokszor egy helyben kering.
- Az épületek, házak közötti üres területek és szűkületek úgynevezett kanyonhatást eredményeznek, így bizonyos területeken a szél sebessége jócskán megnőhet.
- Ezek a széláramlások a csapadék mennyiségét, eloszlását is befolyásolják.
A városi zöldfelületek növelésének hatásai
...és akkor mindezen tényezőket a természetes, biológiailag aktív területek csökkenése, esetleges hiánya tovább fokozza!
A folyamatosan változó időjárási körülmények, a gyorsan változó és gyakran szélsőséges hőmérséklet, a vízzel és a levegő minőségével kapcsolatos problémák, a korábban felsorolt tényezők miatt könnyen terjedő kórokozók okozta betegségek jelentősen befolyásolják az emberek egészségét is. Előrejelzések szerint az európai országokban a 2030-as évekre a hőséggel összefüggő halálozások száma évente 30 000-rel növekedhet.
Green Solutions: a Systems Approach to Sustainable
and Cost-Effective Urban Development / from: Climate-KIC - Youtube
...és most csak Európáról beszéltünk. Gondoljunk bele, hogy ez a szám mekkora lehet, ha a Világ elmaradottabb régióit vizsgáljuk! Természetesen a bemutatott jelenségek és azok következményei nem csak az emberekre hatnak, hanem az állatokra és a növényekre is.
Természetesen a nagyvárosok ma már többnyire próbálnak tenni az ügy érdekében: a zöld-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban egy következő bejegyzésünkben fogunk foglalkozni!
Amennyiben szeretnél többet is megtudni...
...bejegyzésünk a következő forrás alapján készült:
Pataky Rita(szerk.): Zöldhomlokzatok - Függőleges zöldfelületek tervezésének, kivitelezésének műszaki és kertészeti útmutatója. / Zöldinfrastruktúra Füzetek 2.
Sustainability Defined. In: Green City Times.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődésedet, úgy számos dokumentumot találhatsz a Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának nyomtatott és digitális állományiban.
Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Li, Mingtong: Passive Low Energy Consumption Building Cost Control Method in Coastal Green Cities. In: Journal of Coastal Research.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Andersson, Ida: 'Green cities' going greener? Local environmental policymaking and place branding in the 'Greenest City in Europe'. In: European Planning Studies.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Schweitzer, Lisa E.: Tracing the Justice Conversation After “Green Cities, Growing Cities”. In: Journal of the American Planning Association.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Moore, Steven A.: Testing a Mature Hypothesis: Reflection on “Green Cities, Growing Cities, Just Cities: Urban Planning and the Contradiction of Sustainable Development”. In:
Journal of the American Planning Association.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Yeşil Kentler: Green Cities. In: Journal of Tekirdag Agricultural Faculty.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Hirt, Sonia A.: The City Sustainable: Three Thoughts on “Green Cities, Growing Cities, Just Cities”. In: Journal of the American Planning Association.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Baird, Vanessa: Green cities. In: New Internationalist.
/Ebsco - Academic Search Complete/
Steffen, Alex: How to Save the Global Economy: Build Green Cities. In: Foreign Policy.
/Ebsco - Academic Search Complete/
