Hogyan derülhet ki, hogy valóban hatásos-e egy gyógyszer? Mit árulnak el a halálozási statisztikák egy ország egészségi állapotáról? Felismerhetők-e egy közelgő járvány korai jelei az adatokból? És miért nem mindegy, hogyan értelmezzük az egészségünkről szóló statisztikákat?
A Határtalan Innováció, az Óbudai Egyetem tudománykommunikációs podcast-sorozatának hatodik epizódjában Prof. Dr. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának oktatója mutatja be, hogyan válhatnak a sokszor nehezen értelmezhető adatok az orvostudomány és a népegészségügy nélkülözhetetlen eszközeivé.
Mit mesélnek az adatok az egészségünkről?
Az egészségügyben naponta hatalmas mennyiségű adat keletkezik. A laboratóriumi eredményektől és a betegségek előfordulásától kezdve a különböző kezelések eredményességéig számtalan információ áll rendelkezésre. Önmagukban azonban ezek az adatok még nem feltétlenül adnak választ a legfontosabb kérdésekre.
Hogyan állapítható meg például, hogy egy új laboratóriumi érték valóban alkalmas-e a szívinfarktuson átesett betegek túlélési esélyeinek előrejelzésére? Miként változott Magyarországon az amputációk gyakorisága az elmúlt évtizedekben? Vannak-e jelentős területi különbségek, és milyen következtetések vonhatók le ezekből?
Ferenci Tamás konkrét kutatási példákon keresztül mutatja be, hogyan lehet a nagy mennyiségű egészségügyi adatból statisztikai módszerekkel olyan összefüggéseket feltárni, amelyek a mindennapi orvosi gyakorlatban is hasznosíthatók.
A biostatisztika jelentősége azonban túlmutat az egyes betegek kezelésén. Az országos egészségügyi adatok elemzése segíthet azonosítani azokat a betegségeket és problématerületeket, amelyekre a népegészségügyi intézkedések során különösen nagy figyelmet kell fordítani.
Felismerhető-e egy járvány a statisztikákból?
A beszélgetés egyik központi témája a halálozási adatok elemzése és a többlethalálozás vizsgálata. A halálozási statisztikák nem csupán azt mutatják meg, hogy egy adott időszakban hányan haltak meg. Megfelelő módszerekkel életkor, nem, földrajzi terület és halálok szerint is elemezhetők, így olyan változásokra hívhatják fel a figyelmet, amelyek első pillantásra nem feltétlenül észrevehetők.
A koronavírus-járvány tapasztalatai különösen jól megmutatták az ilyen elemzések jelentőségét. A statisztikai modellek azonban nem alkalmasak a jövő tévedhetetlen megjóslására. Sokkal inkább abban segíthetnek, hogy különböző lehetséges forgatókönyveket vizsgáljunk meg, és felkészültebben reagáljunk a várható egészségügyi kihívásokra.
Amikor az egészségügyi adatok mindenki számára elérhetővé válnak
Az epizódban az Óbudai Egyetem egyik gyakorlati kutatási eredményekről is szó esik. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szakmai irányításával létrejött egy olyan nyilvánosan hozzáférhető, interaktív statisztikai lekérdezőfelület, amely a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatait teszi áttekinthetővé.
A felhasználók többek között megvizsgálhatják a szívinfarktusok számának időbeli alakulását, a területi és demográfiai különbségeket, az alkalmazott kezeléseket, valamint a betegek túlélési mutatóit. A fejlesztés jelentősége nem csupán technológiai. A korábban elsősorban szakmai körökben hozzáférhető adatok így az érdeklődő állampolgárok, újságírók és elemzők számára is értelmezhető formában válnak elérhetővé.
A kutatás és az adatok közzététele közötti kapcsolat különösen fontos az egészségügyben, ahol a hiteles, ellenőrizhető információk a társadalmi bizalom erősítéséhez is hozzájárulhatnak.
Átláthatóság és bizalom a tudományban
Az epizód egyik fontos üzenete, hogy a tudományos eredmények hitelességéhez nem elegendő pusztán a számítások elvégzése. Legalább ennyire lényeges, hogy a kutatók közérthetően bemutassák módszereiket, ismertessék az eredmények értelmezési korlátait, és lehetőség szerint hozzáférhetővé tegyék az elemzések alapjául szolgáló adatokat és számításokat.
A nyílt és átlátható tudományos kommunikáció különösen fontos az olyan érzékeny területeken, mint a járványügy, az oltások vagy a népegészségügyi intézkedések.
A biostatisztika végső soron nem a számokról, hanem az emberekről szól. Arról, hogyan érthetjük meg pontosabban az egészségünket befolyásoló tényezőket, miként javíthatjuk az egészségügyi ellátást, és hogyan hozhatunk megalapozottabb döntéseket egy olyan világban, ahol egyre több adat áll rendelkezésünkre.
A Határtalan Innováció hatodik epizódja betekintést nyújt abba, hogyan kapcsolódik össze a matematika, az orvostudomány, az adatelemzés és a tudományos kommunikáció – és miért érdemes mindannyiunknak egy kicsit jobban értenünk a statisztikák nyelvét.
Erről szól a Határtalan Innováció új epizódja, amelyet itt tudsz megnézni: Biostatisztika
További tartalmak, anyagok Prof. Dr. Ferenci Tamástól Medstat.hu oldalán!
Publikációk az epizód szereplőjének tollából...
A tízrészes sorozat az Óbudai Egyetem YouTube-csatornáján, külön lejátszási listán érhető el. Az epizódokhoz kapcsolódó rövid videók, részletek és ajánlók az Egyetem közösségi médiafelületein is folyamatosan megjelennek.
A Határtalan Innováció podcast sorozatot megtalálod az Óbudai Egyetem Youtube csatornáján is!
„A MEC_N 149937 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.”
