Miért van szükség mérnökökre az orvostudományban, és hogyan segíthetnek a virtuális betegek a jövő egészségügyének fejlesztésében? Az Óbudai Egyetemen olyan innovációs ökoszisztéma épül, amely összekapcsolja a tudományos kutatást, a mérnöki fejlesztéseket, az egészségügyet és az üzleti világot. A cél, hogy a laboratóriumokban megszülető ötletekből valódi, a betegek gyógyítását segítő megoldások szülessenek.
Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című podcastjének újabb epizódjában Kocsis M. Brigitta Dr. Szigeti Gyula Péterrel, orvoskutatóval, egyetemi docenssel, innovációs szakemberrel és tudományirányítóval beszélgetett az egyetemi innováció jövőjéről.
A beszélgetés középpontjában az orvostechnológiai fejlesztések, a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai, a kutatási eredmények hasznosításának kihívásai, valamint az Óbudai Egyetem innovációs stratégiája állt.
De szó esett egy olyan kérdésről is, amely sokszor háttérbe szorul a tudományos eredmények mellett: hogyan tudják a kutatók közérthetően és hitelesen bemutatni munkájuk jelentőségét a társadalom számára?
Virtuális betegek: amikor a digitális iker segíti a gyógyítást
A beszélgetés egyik legérdekesebb témája a digitális ikrek egészségügyi alkalmazása. A digitális iker egy valós rendszer számítógépes reprezentációja, amelynek segítségével különböző működési folyamatok modellezhetők és elemezhetők.
Az egészségügyben ez azt jelenti, hogy megfelelő adatok és matematikai modellek felhasználásával virtuális betegmodellek hozhatók létre. Ezek segítségével vizsgálható például egyes betegségek lefolyása, a különböző terápiás lehetőségek várható hatása vagy az, hogy egy adott orvostechnológiai fejlesztés milyen körülmények között működhet megfelelően.
A virtuális modellek különösen fontosak lehetnek az új technológiák fejlesztésének korai szakaszában, amikor a kutatók még nem végezhetnek vizsgálatokat valódi betegeken. Az ilyen rendszerek nem helyettesítik a klinikai vizsgálatokat, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fejlesztések célzottabban, hatékonyabban és biztonságosabban haladjanak előre. A digitális ikrek fejlesztése jól példázza, hogyan kapcsolódhat össze a biológiai tudás, a mérnöki modellezés és a mesterséges intelligencia.
Mesterséges intelligencia a diagnosztikában és a gyógyításban
Az egészségügyi technológiák fejlődésének egyik legfontosabb mozgatórugója a mesterséges intelligencia. A podcastban három olyan terület is szóba kerül, ahol az MI különösen jelentős lehetőségeket kínál.
Az első az orvosi képalkotás. A CT-, MR-, PET- és más képalkotó eljárások hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő. A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segíthetnek ezek elemzésében, a mintázatok felismerésében és bizonyos elváltozások korai azonosításában.
A második terület a robotasszisztált sebészet, ahol a technológia a sebészek munkáját támogatja. A robotikai rendszerek lehetővé tehetik a mozdulatok finomítását, a kézremegés hatásának csökkentését és bizonyos beavatkozások pontosabb végrehajtását. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezekben az alkalmazásokban a robot nem önállóan végzi a műtétet, hanem a sebész irányítása alatt működik.
A harmadik terület az onkológia, ahol a nagy betegadatbázisok elemzése hozzájárulhat a terápiás lehetőségek értékeléséhez és a kezelések optimalizálásához.
A mesterséges intelligencia itt sem az orvosi döntéshozatal kiváltását jelenti, hanem olyan támogatást, amely segíthet a rendelkezésre álló információk hatékonyabb feldolgozásában.
Miért kell újragondolni az egyetemi kutatások szerepét?
A beszélgetés egyik központi kérdése, hogyan változik az egyetemek szerepe a 21. században. A hagyományos egyetemi kutatói előmenetelben elsősorban a tudományos publikációk, a hivatkozások és más tudománymetriai mutatók kapnak meghatározó szerepet.
Dr. Szigeti Gyula Péter szerint azonban ezek a mutatók önmagukban nem feltétlenül tükrözik, hogy egy kutatás milyen társadalmi vagy gazdasági értéket teremt. Egy kiváló tudományos publikáció jelentős eredmény lehet, de az alkalmazott kutatások esetében fontos kérdés az is, hogy az új tudásból születhet-e valódi termék, szolgáltatás vagy más hasznosítható megoldás.
Ez nem jelenti az alapkutatások vagy a tudományos publikációk jelentőségének megkérdőjelezését. Inkább annak felismerését, hogy a kutatási eredmények értékelésében a társadalmi hasznosulásnak is fontos szerepet kell kapnia. Az Óbudai Egyetem innovációs stratégiájának egyik meghatározó eleme az úgynevezett innovatív befektetői egyetemi szemlélet.
Ennek lényege, hogy az egyetem nemcsak kutatási eredményeket hoz létre, hanem azok fejlesztéséhez, finanszírozásához és hasznosításához is támogatást kíván biztosítani. Ezt szolgálják többek között az innovációmenedzsment-képzések, a proof-of-concept támogatási lehetőségek és a kockázatitőke-finanszírozáshoz kapcsolódó intézményi megoldások.
A cél olyan kutatói és hallgatói szemlélet kialakítása, amelyben a tudományos kiválóság és a gyakorlati hasznosíthatóság egymást erősíti.
Az Óbudai Egyetem orvostechnológiai innovációs rendszerének egyik legfontosabb eleme a MedTech Laboratórium. A podcastban Dr. Szigeti Gyula Péter egy különösen szemléletes kifejezéssel mutatja be a létesítményt: minikórházként tekintenek rá, ahol azonban valódi betegek helyett szimulációs rendszerekkel és betegmodellekkel dolgoznak.
A laboratórium három fő egységből áll: robotsebészeti környezet, intenzív terápiás környezet, perinatális intenzív terápiás környezet.
A különböző rendszerek lehetővé teszik orvostechnikai eszközök, diagnosztikai és terápiás megoldások fejlesztését, vizsgálatát és optimalizálását. A laboratóriumban betegszimulátorok és olyan technológiai megoldások is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével különböző egészségügyi helyzetek modellezhetők.
Az infrastruktúra fontos része a kórházi információs rendszer, vagyis a HIS (Hospital Information System), amely a keletkező adatok feldolgozását és a betegutak modellezését is támogatja. A kutatók így nemcsak egy-egy eszköz működését vizsgálhatják, hanem összetettebb egészségügyi folyamatokat is elemezhetnek.
Például azt, hogyan lehetne csökkenteni a diagnózis felállításához szükséges időt, hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat, vagy optimalizálni a betegellátási folyamatokat. A laboratórium egyik legnagyobb előnye, hogy a fejlesztések korai szakaszában biztonságos, ellenőrzött környezetet biztosít az új megoldások kipróbálásához.
A podcast egyik legérdekesebb gondolata, hogy a tudományos eredmények hasznosításához nemcsak jó kutatókra, hanem jó kommunikátorokra is szükség van. Dr. Szigeti Gyula Péter korábbi tudományirányítási tapasztalatait felidézve arról beszél, hogy a kutatási támogatásokról döntő szereplők sok esetben nem rendelkeznek az adott tudományterület részletes szakmai ismereteivel.
A kutatók számára ezért fontos feladat, hogy érthetően be tudják mutatni, milyen problémát vizsgálnak, miért jelentős a kutatásuk, és milyen eredmények várhatók. A tudománykommunikáció azonban nem egyszerűen a tudományos szövegek lerövidítését vagy leegyszerűsítését jelenti.
A cél az, hogy a bonyolult összefüggések a szakmai pontosság megőrzése mellett is érthetővé váljanak.
A beszélgetésben egy különösen találó példa is elhangzik. Dr. Szigeti Gyula Péter orvosként korábban orvostanhallgatóknak oktatott élettani ismereteket, majd az Óbudai Egyetemen mérnök-informatikus hallgatóknak kellett elmagyaráznia az emberi szervezet működését. Hamar felismerte, hogy a mérnöki gondolkodáshoz közelebb álló példák segíthetik a megértést.
Így például a szív működésének bizonyos jellemzőit egy motor működéséhez, a tüdő működésének egyes folyamatait pedig egy gázkazán működéséhez hasonlítva tudta szemléletesebben bemutatni. A hasonlatok természetesen nem jelentik azt, hogy a biológiai és műszaki rendszerek azonosak lennének. Arra azonban alkalmasak, hogy a hallgatók a már ismert összefüggéseken keresztül közelítsenek meg egy új tudományterületet.
Ez a tudománykommunikáció egyik legfontosabb alapelve: nem a tudományos tartalmat kell feláldozni az érthetőség érdekében, hanem meg kell találni a megfelelő nyelvet és példákat a közvetítéséhez.
A Határtalan Innováció podcast sorozatot megtalálod az Óbudai Egyetem Youtube csatornáján is!
A Határtalan Innováció podcast sorozatot megtalálod az Óbudai Egyetem Youtube csatornáján is!
„A MEC_N 149937 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.”
