... hogy a kaktuszból is készülhet ruha!

 

Miből készülhet növényi textil?

A hagyományos növényi alapanyagok mellett számtalan hétköznapi, közismert növényből vagy növényi részből készülhet textil alapanyag. Szőnyeg- vagy textilszövésre alkalmas lehet a paradicsomhéj, ananászlevél feleslegessé vált maradványai, zöldségmaradványok, a banánfa törzsének szálai, csalán feldolgozott részei, stb. Az élelmiszergyártás melléktermékeinek újrahasznosításából jönnek létre olyan különleges termékek mint citrusalapú italok melléktermékéből született Orange Fiber vagy az eukaliptusz fa forgácsából készült tencel (lyocell). 

 

forrás:www.dm.hu

…mi az okos világítás?

 

Mi az okos világítás? 

 

Olyan újszerű technológia amely megreformálja a világítástechnikát, lehetőséget nyújt a korszerű használatra, legyen az kényelmi,technikai vagy környezetvédelmi szempont. Ezek az eszközök már nem úgy működnek, mint régen amikor beléptünk a szobába és felkapcsoltuk a lámpát. Megkönnyítik,korszerűvé és fenntarthatóvá teszik a világítástechnikát a hétköznapokban is. Távolról irányíthatók, időzíthetőek, állítható a fényük,intenzitásuk és még számtalan kreatív felhasználásra adnak lehetőséget.

 

forrás: www.elektroprofi.hu

A tudományos publikálás csapdái

 A tudományos publikálás csapdái  

 Berek László | Óbudai Egyetem

Az elmúlt két évtized során a tudományos publikálás világa gyökeresen átalakult. Az online publikálás felgyorsította a tudományos eredmények, információk áramlását, és az open access (nyílt hozzáférés) modell révén bárki számára elérhetővé tette a kutatási eredményeket. Ezzel párhuzamosan megjelentek a predátor folyóiratok, amelyek a tudományos publikálás külsőségeit utánozzák, de valójában nem végeznek szakmai lektorálást, és kizárólag a profitra törekednek.

Mi áll a jelenség hátterében? Miért publikálnak a kutatók predátor vagy predátor gyanús folyóiratokban? Milyen hatása van a jelenségnek az egyén, az intézmény, illetve társadalmi szinten? Mit tehet az egyetem, kutatóhely a kockázat minimalizálása érdekében?

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban

 

A talaj szerepe a természetvédelemben és a tájhasználatban 

példák egy bakonyi fás legelő vizsgálatából 

 

Gfellner Máté | Óbudai Egyetem

A talaj a táj és a természet szerves része, mégis, amikor a talajtanról mint tudományágról esik szó, gyakran kizárólag a mezőgazdasággal hozzák összefüggésbe. Sokszor pusztán termelő közegként tekintünk rá, miközben alapvetően befolyásolja a táj szerkezetét, meghatározza a vegetáció összetételét, és ezáltal az élőhelyek adottságait is. Közvetlenül és közvetve hatással van az állatvilágra, így az egész ökoszisztéma működésére. Emiatt a talajok alapos megismerése nemcsak a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos, hanem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelmi felmérések, kezelések és beavatkozások tervezésében is. A talajtani adatok alapot nyújthatnak élőhelyfelmérésekhez, fenntartási és kezelési tervek kidolgozásához, valamint növényfajok és talajlakó állatfajok áttelepítéséhez.

E szemlélet jegyében született meg egy geoinformatikai alapokra épülő, természetvédelmi célokat szolgáló talajtérképezési kutatás, amely a digitális domborzatmodellek, a térinformatika és a talajtani vizsgálatok összekapcsolására épült. A vizsgálat témája: „Domborzatmodell-alapú digitális talajtérképezés a Zirc-Aklipusztai fás legelő területén”.

A kutatási terület kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy természetvédelmi szempontból jelentős, talajtani szempontból pedig változatos adottságokkal rendelkezzen. A Magas-Bakony kistáj területén fekvő, mintegy 105 hektáros fás legelő és közvetlen környezete ilyen feltételeknek felelt meg. A vizsgált területet északról erdők, délről szántóföldek határolják, tengerszint feletti magassága 400 és 490 méter között változik.

1. Ábra: A kijelölt mintavételi terület

Félrevezető folyóiratmetrikák a tudományos kommunikációban

 Félrevezető folyóiratmetrikák a tudományos kommunikációban 

 

Berek László | Óbudai Egyetem

A folyóiratok értékelése, besorolása fontos információ a kutatási eredmények publikálásakor. A különböző folyóiratmetrikákkal a kutatóknak tisztában kell lenniük, hogy a megfelelő kiadványt találják meg a publikálandó anyaghoz. Az nem elegendő, ha az adott folyóirat szakterületi, tudományterületi besorolásával tisztában vagyunk, azt is fel kell mérnünk, hogy az adott folyóirat milyen szinten áll, mennyire elismert a maga szakterületén.

Nemzetközi szinten a folyóiratok minősítésére a Clarivate és a Scimago felületein találunk releváns információt. Természetesen vannak más platformok és adatbázisok, de itt találhatók a tudományos élet magasan jegyzett folyóiratai.

Ezzel szemben a félrevezető folyóiratmetrikák olyan, gyakran áltudományos célokat szolgáló mutatók, amelyek látszólag a tudományos folyóiratok vagy cikkek minőségét és hatását hivatottak mérni, valójában azonban nem megbízhatóak, nem átláthatók, és nem alkalmaznak tudományosan megalapozott módszertant. Mindezen tevékenységük segíti a predátor folyóiratok és kiadók hálózatának működését.

...mit fotózott a Hubble űrtávcső

 A már 32 éve működő csillagászati műholdnak számtalan az előtt nem látott felvételt köszönhet a világ. Ez úttal is egy lenyűgöző csillagpárost örökített meg. A képen látható két fényes csillag egyike a középpontban lévő V 372 Orionis, a ball felső sarokban pedig ennek kísérő csillaga látható. 

                                                           V 372 Orionis

...mi a helyzet az antarktiszi jégtakaróval.

A legfrissebb mérések szerint az Antarktisz jegének mérete ismét negatív rekordot döntött. Ez év február 23-án a nyári jégtakaró már csak, mint egy 1,91 millió négyzet kilométerre tehető. 

...hol épül Európa legnagyobb napelemparkja.

 Az idei évben kezdik el építeni Európa legnagyobb napelemparkját. A romániai Arad megyében, Nagypél és Ottlaka települések között fog megvalósulni a 800 milliós eurós beruházás.

...milyen drónt tesztelt az Amerikai Hadsereg

 Az amerikai hadsereg nemrégiben tartotta meg legújabb, fejlesztés alatt álló drónjának első teszt repülését. Ez úttal egy a hadsereg és a "General Atomics Auronautical System" nevű cég által tervezett propelleres drónról van szó. 

...hogyan néz ki színes röntgen.

Az első színes röntgen felvételt 2018-ban készítették, amely a már mindenki által ismert hagyományos röntgen felvételekkel szemben, a röntgen fotonok változó energiaszintjeinek jelölésére is képes így adva meg a vizsgált testrész különböző szöveteinek színét.

A világ első színes röntgen felvétele.

...így indult útjára az Artemis-1

2022 november 16.-án indult útjára a NASA "Artemis-1' missziója. A küldetésben résztvevő Orion hordozó célja a Hold-körüli pályára állás. Ennek távlati célja, hogy újból ember léphessen a Holdra. Az űrhajó adatokokat fog gyűjteni a Hold körüli pályára állását követően ez után azokkal visszatér a Földre. 

...mit állapított meg a NASA "EMIT" műszere.

A NASA júliusban indított "EMIT" nevű küldetésének keretén belül helyezett el egy műszert a Nemzetközi Űrállomáson. A műszer eredeti célja a Föld légkörében lévő sivatagi homok ásványanyag összetételének vizsgálata volt. Az EMIT műszere az infravörös fény elnyelése alapján tudja vizsgálni a légkörben lévő különböző anyagokat. Ennek nyomán lettek figyelmeset a légkörben lévő metán mennyiségére és annak koncentrációjára. Mivel a metán az infravörös fényt speciális módon nyeli el így képes az eszköz kilométeres pontossággal azonosítani a metán felhők jelenlétét és azok fő kibocsájtó pontjait. 

                           EMIT (Earth Surface Mineral Dust Source) műszer

...mik a kínai űrkutatás legújabb eredményei.

 A 2020 év végén a Földre visszatérő kínai  holdszonda a Chang' e 5 által a hozott majd két kilónyi holdkőzet vizsgálata a mai napig folyamatosan zajlik. A legfrissebb eredmények nem rég láttak napvilágot a Hold "Viharok Óceánja" nevet viselő hatalmas lávamezején gyűjtött kőzetmintákról. 

Oceanus Procellarum (Viharok óceánja)