Ha elindulunk az autóval, ez a jelzőlámpa ne égjen!
A medencénél keresztirányban, a felsőtest előtt haránt irányban áthaladó öv kétségkívül a 20. század legelterjedtebb, legtöbb emberéletet mentő biztonsági fejlesztése volt.
Az első autók a 19. század vége felé jelentek meg, a tömeggyártásra és a tényleges elterjedésre a 20. század elején kerülhetett csak sor. A tömeggyártással együtt az előállítási költségek csökkentek, így a korábban csak a felső réteg számára elérhető gépjárműveket már egyre többen engedhették meg maguknak.
Galamb József
Természetes, hogy a gépjárművek egyre növekvő száma miatt, a közúti balesetek és a karambolok is egyre gyakoribbak lettek. A közlekedési kultúra természetesen lassabban fejlődött ebben az időben, mint a technológia fejlődése és még csak jogosítvány sem kellett a vezetéshez.
Valamilyen megoldást kellet találni a személyi sérülések meggátlására, de legalábbis minimalizálására. Az első említés az Egyesült Államokból származik az 1930-as évekből. A két pontos biztonsági öv (deréköv) kifejlesztése erre az időszakra esik. Ez a megoldás az autóból való kiesés ellen valóban védett, viszont a hirtelen fékezés vagy karambol hatására a felsőtestet és a fejet érte a legtöbb sérülés, amely akár halálos kimenetelű is lehetett.
Ahogy írtuk, a három pontos biztonsági öb kifejlesztése Nils Bohlin nevéhez kötődik. Ő a Saab-nál dolgozott, ahol a repülőgépek katapultüléseivel foglalkozott, majd innen a Volvo-hoz igazolt. Bohlin itt fejlesztette ki, a ma is használatos "V" típusú biztonsági övet, amely a mai napig a legfontosabb utasvédelmi eszköz a gépjárművekben.
Nils Bohlin és a három pontos biztonsági öv!
A biztonsági öv széles körű elterjedésében fontos szerepet játszott, hogy Bohlin nyílt szabadalmat jelentett be, így bármely gyártó szabadon alkalmazhatta az eszközt.
A biztonsági öv 2019-ben lesz 60 éves:hivatalosan, egész pontosan 1959. augusztus 13-án adták el az első Volvo PV 544-es gépjárművet, amely az első olyan autó volt, amely három pontos biztonsági övvel volt felszerelve.
A bejegyzés a következő források nyomán készült:
Vincze-Pap Sándor: Gyűrődéssel a biztonságért
Magyar folyóiratcikkek a témával kapcsolatban:
Jankó Domokos: Személygépkocsikban halálosan megsérültek biztonsági öv használata mint közlekedésbiztonsági teljesítménymutató. In: Közlekedéstudományi szemle (2018)
Kutasi Csaba: Az életmentő légzsák és a biztonsági öv előállítása és működése. In: Magyar textiltechnika : textilipar, ruhaipar, textiltisztítás. (2017)
50 éves a biztonsági öv szabályozása. In: Élet és tudomány. (2017)
Gégény István: A biztonsági öv fél évszázada. In: Autóvezető + Közlekedésbiztonsági szemle (különszám) (2010)
Juhász János:A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai. In: Közlekedéstudományi szemle. (2010)
Jankó Domokos - Szőke Bálint: A biztonsági öv és a légzsák szerepe a hazai közúti biztonság alakulásában. In: Közlekedéstudományi szemle. (2009)
Források online adatbázisainkból:
(csak az ÓE hálózatából elérhető)
Scoltock J.: Nils Bohlin. In: Automotive Engineer. (2010)
/EBSCO Academic Search Complete/
Ecenbarger W.: Buckle Up. And Behave. In: Smithsonian. (2009)
/EBSCO Academic Search Complete/
Chapman G.: NILS BOHLIN. In: Octane. (2016)
/ProQuest SciTech Premium Collection/
Thackray LA, Blackketter DM.: Three-point seatbelt maternal comfort and fetal safety. In: Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers. (2002)
/ProQuest SciTech Premium Collection/
Samples AMB.: Validity of self -reported data on seat belt use: The behavioral risk factor surveillance system. [Dissertation]. East Tennessee State University; 2004.
/ProQuest Dissertation Collection/
Luet C, Trosseille X, Drazétic P, Potier P, Vallancien G.: Kinematics and dynamics of the pelvis in the process of submarining using PMHS sled tests. In: Stapp Car Crash Journal.
/ProQuest SciTech Premium Collection/
