2026. szeptember 23., szerda

...hogy mit jelent a láthatatlan infrastruktúrák védelme a digitális korban

Egyetlen kibertámadás elegendő lehet ahhoz, hogy megbénuljon a közlekedés, elérhetetlenné váljanak az egészségügyi szolgáltatások, vagy ne tudjunk fizetni a boltban. A modern társadalom működését olyan digitális rendszerek biztosítják, amelyek jelentőségét gyakran csak akkor ismerjük fel, amikor valami meghibásodik. De hogyan védhetjük meg ezeket a rendszereket, és milyen szerepet játszhat ebben a mesterséges intelligencia?

Az Óbudai Egyetem Határtalan Innováció című tudományos videópodcast-sorozatának nyolcadik epizódjában Kocsis M. Brigitta prof. dr. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével beszélget a kritikus infrastruktúrák sérülékenységéről, a kibertámadások lehetséges következményeiről, a mesterséges intelligencia szerepéről és a kiberbiztonsági szakemberek képzésének jelentőségéről.


A rendszerek, amelyek nélkül megállna az életünk

Gondoltatok már arra, mi történne abban a pillanatban, ha egy külső kibertámadás miatt hirtelen sötétbe borulna az ország, és teljesen leállna az áramellátás? Vagy ha egyik napról a másikra megbénulna a tömegközlekedés, és elérhetetlenné válnának a kritikus kórházi informatikai rendszerek?


A mai civilizáció már teljesen összenőtt a digitális infrastruktúrával; ennek törékenysége pedig mára messze túlmutat az egyszerű IT-problémákon, és közvetlen nemzetbiztonsági kockázattá vált. Minél jobban behálózzák a mindennapjainkat az egymásba fonódó digitális rendszerek, annál nagyobb a veszélye annak, hogy egyetlen jól irányzott, sikeres támadás dominóelvszerűen indítson el egy katasztrofális láncreakciót.

Rajnai Zoltán a beszélgetésben arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek a rendszereknek a működését természetesnek vesszük. Amíg minden rendben van, szinte észre sem vesszük őket. Amint azonban egy szolgáltatás kiesik, azonnal megtapasztaljuk, mennyire függünk tőle. A kritikus infrastruktúrák védelme ezért nem pusztán műszaki kérdés. Alapvetően összefügg az emberek biztonságérzetével, a társadalom stabilitásával és a mindennapi élet kiszámíthatóságával.

Dominóhatás: amikor egyetlen meghibásodás egész rendszereket ránt magával

A digitalizáció egyik legnagyobb előnye, hogy különböző rendszereket kapcsol össze. Az információ gyorsabban áramlik, a szolgáltatások hatékonyabban működnek, és egyre több folyamat automatizálható. Ugyanez az összekapcsoltság azonban komoly sérülékenységet is jelent.


Ha megszűnik az áramszolgáltatás, az nem csupán azt jelenti, hogy kialszanak a lámpák. Leállhatnak az informatikai rendszerek, megszakadhat a kommunikáció, működésképtelenné válhatnak a fizetési terminálok, és veszélybe kerülhetnek olyan szolgáltatások is, amelyek első pillantásra nem kapcsolódnak közvetlenül az energiaellátáshoz.

A lényeg minden esetben ugyanaz: egy modern társadalomban az egyes infrastruktúrák biztonsága már nem értelmezhető egymástól függetlenül.

Mesterséges intelligencia: a kibervédelem új eszköze

A mesterséges intelligencia megjelenése alapvetően új lehetőségeket teremt a kiberbiztonságban. A hagyományos védekezési módszerek sok esetben ismert támadási minták felismerésére vagy már bekövetkezett események elemzésére épülnek. A mesterséges intelligencia ezzel szemben hatalmas adatmennyiségeket képes feldolgozni, és olyan szokatlan összefüggéseket, eltéréseket is azonosíthat, amelyeket emberi megfigyeléssel nehéz lenne időben észrevenni.

A beszélgetésben példaként megjelennek a túlterheléses támadások. Ilyenkor a támadók olyan mennyiségű kéréssel árasztanak el egy informatikai szolgáltatást, hogy annak működése lelassulhat vagy teljesen leállhat.
Az ilyen támadások gyakran jellegzetes hálózati mintázatokat hoznak létre. A megfelelően betanított mesterségesintelligencia-rendszerek ezeket felismerhetik, és figyelmeztethetik a védelemért felelős szakembereket.
A cél azonban nem kizárólag a támadások felismerése.

A fejlesztések egyre inkább arra irányulnak, hogy a rendszerek gyorsabban reagáljanak, rangsorolják a veszélyeket, és bizonyos esetekben automatikus védelmi intézkedéseket is kezdeményezzenek.
A mesterséges intelligencia így a jövőben nemcsak a kibertámadások utólagos elemzésében, hanem azok korai felismerésében és a károk megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

A digitális világ biztonsági őrei

De ki figyeli a hálózatokat, és ki dönt arról, hogy valóban kibertámadás történt-e? A nagyobb szervezeteknél, pénzügyi intézményeknél és kritikus infrastruktúrákat üzemeltető vállalatoknál gyakran külön biztonsági műveleti központok, úgynevezett Security Operations Centerek (SOC) működnek.
Ezekben a központokban szakemberek folyamatosan figyelik az informatikai rendszerek működését, elemzik a hálózati forgalmat, és keresik a támadásra utaló jeleket.


A podcastban találó hasonlat hangzik el: a SOC munkatársai olyanok, mint a modern kor biztonsági őrei. Csakhogy ők nem kameraképeket figyelnek, hanem a digitális rendszerek működését. A mesterséges intelligencia ezeknek a szakembereknek jelentős segítséget nyújthat. Képes lehet a gyanús események gyors kiszűrésére és a lehetséges veszélyek jelzésére, így az elemzők a valóban fontos incidensekre összpontosíthatnak.

Rajnai Zoltán ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az automatizálás nem teszi feleslegessé az emberi szakértelmet. A mesterséges intelligencia támogathatja a döntéseket, de a megfelelő beavatkozás megválasztásához továbbra is felkészült szakemberekre van szükség.

A leggyengébb láncszem továbbra is az ember?

A legkorszerűbb technológiai védelem sem jelent teljes biztonságot, ha a felhasználók nem megfelelően kezelik a digitális kockázatokat. A beszélgetésben a bankszektor példáján keresztül is szó esik erről a problémáról.

A bankok jelentős erőforrásokat fordítanak informatikai rendszereik védelmére, ugyanakkor a támadók sok esetben nem közvetlenül a banki infrastruktúrát próbálják feltörni. Ehelyett az ügyfeleket célozzák meg, például adathalász üzenetekkel, megtévesztő weboldalakkal vagy más manipulációs módszerekkel.

Ha sikerül megszerezniük a felhasználók hozzáférési adatait, jelentős pénzügyi károkat okozhatnak.
Ez jól mutatja, hogy a kiberbiztonság nem kizárólag a technológiai védekezésen múlik. A biztonságtudatos felhasználói magatartás, a folyamatos képzés és a kockázatok felismerésének képessége legalább olyan fontos, mint a korszerű védelmi rendszerek alkalmazása.

A szakértő szerint a védelem egyik alapvető feltétele, hogy az emberek tisztában legyenek a digitális rendszerek használatával járó veszélyekkel, és képesek legyenek megfelelően reagálni a gyanús helyzetekre.

Versenyfutás a technológiával: milyen lesz a kiberbiztonság jövője?

A kibertér biztonsága folyamatos versenyfutás a támadók és a védekezők között. Miközben a támadók újabb technológiákat és módszereket alkalmaznak, a védelmi rendszerek fejlesztőinek is állandóan alkalmazkodniuk kell.

A mesterséges intelligencia, az automatizálás és a jövő kvantumtechnológiai megoldásai új lehetőségeket teremthetnek, de egyúttal új biztonsági kihívásokat is hozhatnak.

Rajnai Zoltán szerint a technológiai fejlődést nem lehet és nem is szabad megállítani. A valódi feladat az, hogy az oktatás, a kutatás és a szakemberképzés képes legyen lépést tartani vele.

A beszélgetés végén találó kép jelenik meg: a technológiai fejlődés olyan, mint egy folyamatosan mozgó lépcső. A biztonság fenntartásához állandóan haladnunk kell rajta, miközben maga a lépcső is egyre gyorsabban mozog.

A jövő kibervédelme ezért várhatóan egyre inkább a mesterséges intelligenciával támogatott, adatvezérelt és előrejelző rendszerekre épül majd. Ugyanakkor az emberi tudás, a szakértelem és a biztonságtudatosság továbbra is nélkülözhetetlen marad.

A biztonság nem magától értetődő

A kritikus infrastruktúrák a mindennapi életünk láthatatlan alapjai. Amíg zavartalanul működnek, ritkán gondolunk rájuk, pedig nélkülük a modern társadalom számos alapvető szolgáltatása válna elérhetetlenné.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket kínál e rendszerek hatékonyabb működtetésére és védelmére, ugyanakkor a növekvő összekapcsoltság új sérülékenységeket is teremt.

A legfontosabb tanulság, hogy a kiberbiztonság ma már nem kizárólag informatikai szakemberek ügye. Mindannyiunk életére hatással van, és a technológiai megoldások mellett felkészült szakembereket, nemzetközi együttműködést és tudatos felhasználókat igényel.

 

A Határtalan Innováció podcast sorozatot megtalálod az Óbudai Egyetem Youtube csatornáján is!



„A MEC_N 149937 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból  nyújtott támogatásával, a MEC_24 pályázati program  finanszírozásában valósult meg.”